A német kancellár májusi beiktatását követően első látogatását tette Londonban, és Németország vezetőjeként első interjúját adta a BBC-nek is. Ebben nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról beszélt, hanem az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyról is. Elismerte Donald Trump amerikai elnök azzal kapcsolatos vádjait, hogy Európa túl keveset tesz saját védelmének és biztonságának finanszírozásáért.

„Tudjuk, hogy a múltban potyautasok voltunk, és többet kell tennünk”

– idézte a BBC a kancellárt, aki ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Európa most egy oldalon van. „Többet kérnek tőlünk, és mi többet teszünk” – fogalmazott a kancellár. Németország a NATO európai tagállamai közül elsőként biztosította támogatásáról Donald Trump tervét, hogy a szövetség nyújtson katonai támogatást az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnának.

Elmondta azt is, hogy hivatali ideje alatt már háromszor találkozott az amerikai elnökkel, és mint fogalmazott, jó viszony alakult ki közöttük. „Az amerikai elnök ugyanazon az oldalon van, mint mi, megpróbálunk véget vetni a háborúnak” – értékelt a kancellár, és megerősítette azt a korábbi értesülést, amely szerint hetente egyszer telefonon beszélnek egymással.

„Összehangoljuk erőfeszítéseinket” – jelentette ki, két kérdést, az Ukrajnában zajló háborút, valamint az Egyesült Államok és az EU, ezen belül Németország kereskedelmi, illetve vámvitáit említve. Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy a fenyegetés, és ezt a fenyegetést Oroszország jelenti. Az orosz fenyegetés nemcsak Ukrajnát érinti, hanem „a békénket, a szabadságunkat, Európa politikai rendjét”.

Az interjúban Merz megerősítette, hogy kormánya az eddiginél többet kíván fordítani védelmi célokra. „A hadseregünk nem elég erős, ezért költünk több pénzt” – idézte a kancellárt a BBC. Merz hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország együttes erőfeszítéseket tesz az európai nagyhatalmak hármas szövetségének erősítéséért. Ez a szövetség ugyanakkor nemcsak a biztonságra és a külpolitikára, hanem a gazdasági növekedésre is összpontosít – tette hozzá. Az is kiderült, hogy Emmanuel Macront jövő héten Berlinbe várja.

A brit kormányfővel aláírt barátsági szerződés a fő célok között hangsúlyozta a két ország közötti védelmi és gazdaságpolitikai együttműködést, illetve a határon átnyúló bűnözés és illegális bevándorlás elleni erőfeszítések elmélyítést. Megerősítette a NATO-tagság révén már fennálló kölcsönös katonai segítségnyújtási kötelezettségüket egy támadás esetén. Utal arra is, hogy a két ország egy évtizeden belül új, 2000 kilométeres hatótávolságú európai fegyverrendszer kifejlesztését tervezi.

A londoni látogatást követő napon Friedrich Merz nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Egy nappal a sajtókonferencia előtt olyan felmérések láttak napvilágot, amelyek adatai szerint a választók igencsak elégedetlenek mind a kancellárral, mind az általa vezetett kormánnyal. A kancellár ezzel szemben felettébb elégedett volt mind a saját, mind a kormánya munkájával.

Merz a ZDF tudósítása szerint a kormány előtt álló őszi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a koalíció számára legfőbb feladat a gazdasági fordulat, illetve ehhez kapcsolódóan a recesszióból történő kilábalás. Úgy értékelte, hogy az első lépéseket ebbe az irányba már meg is tették. A kormány stabil alapokon áll – fogalmazott.

„Annyi mindent elindítottunk az első tíz hétben, amit ritkán ért el német kormány az első hetekben”

– hangzott a kancellári értékelés.

Védelmébe vette az utóbbi időben nemcsak a szomszédok, hanem a tartományok által is bírált menekültpolitikai szigorítást. Hangsúlyozta, hogy a szigorító intézkedések már jelentős eredményeket hoztak.

Az amerikai elnökről szólva lényegében megerősítette a BBC-nek mondottakat. Teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát, mint ahogy az Oroszországgal szemben elhatározott uniós szankciós csomagot is.

Friedrich Merz biztosította Izraelt arról, hogy a jövőben is számíthat Németország támogatására. Ugyanakkor élesen bírálta a Netanjahu-kormányt a Gázai övezetben és Ciszjordániában folytatott politikájáért. „A feltétel nélküli támogatás kifejezést soha nem vallottam magaménak” – jelentette ki. Egyértelmű, hogy Németország Izrael oldalán áll, de a német segélyt feltételekhez kötik. A Gázai övezetben élő emberek átfogó támogatására van szükség szerinte, de Izrael akciói a Gázai övezetben elfogadhatatlanok, és ezt Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek is elmondták.