Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump amerikai elnök aláírja az atomenergia előállításáról szóló elnöki rendeletét a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. május 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Izgalmas találkozó Washingtonban: békülni készül a német kancellár az amerikai elnökkel

Nem épp barátságos üzengetések után után kerül sor csütörtökön Washingtonban Donald Trump és Friedrich Merz első személyes találkozójára. Az ukrajnai orosz háborúval, valamint a Gázai övezetben kialakult helyzet megítélésével kapcsolatban eltértek a vélemények, miközben a kétoldalú kapcsolatokat az amerikai elnök Németországot is erősen sújtó vámháborúja továbbra is jelentősen beárnyékolja.

Friedrich Merz alig egy hónapja van hivatalban, a korábban szokásosnak tartott washingtoni kancellári bemutatkozást az előjelek miatt mindeddig elmulasztotta. Noha telefonon az elmúlt hetekben már beszélt Donald Trumppal, személyes találkozót azonban egyikük sem kezdeményezett – egészen a közelmúltig. Értesülések szerint a kancellár álláspontot változtatott, arra törekedve, hogy – mint fogalmazott – tisztességes kétoldalú viszonyt alakítsanak ki. A hírek szerint konzultált olyan államfőkkel, illetve miniszterelnökökkel, akik az elmúlt időszakban az amerikai elnök vendégei voltak.

Az ARD közszolgálati médium arról számolt be, hogy – legalábbis a nyilvánosság számára – nincs konkrét napirend, noha vannak érzékeny és aktuális témák. Merz a kapcsolatépítésre és az értelmes párbeszédre kívánja helyezni a hangsúlyt. „Könyörögni nem fogok” – fogalmazott, noha elsősorban a német autógyártókat sújtó 25 százalékos amerikai vám miatt lenne miért.

Feszültségre adhat okot az is, hogy az amerikai elnök a vizit előtt alig huszonnégy órával jelentette be, hogy megduplázta az acélra és az alumíniumra kivetett vámokat, ami Németországot ismét jelentősen sújtja. A német acélipari szövetség szerint az acélra és az alumíniumra kivetett vámok

„a transzatlanti kereskedelmi konfliktus új eszkalációs szakaszát jelentik”.

A német kormány szóvivője közvetlenül a kancellár indulása előtt azt hangsúlyozta, hogy Merz „jól felkészült” a csütörtöki tárgyalásokra. A találkozót arra kívánja felhasználni, hogy jó személyes kapcsolatot alakítson ki az amerikai elnökkel a kanadai G7-csúcs és a hágai NATO-találkozó előtt.

A vizittel kapcsolatos beszámolók szerint szerényebb gesztusokat korábbi ellenséges nyilatkozatai, illetve vámpolitikai intézkedései ellenére a közelmúltban Donald Trump is tett. Így Merzet is tájékoztatta a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseiről, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozóiról és általánosságban az orosz–ukrán háború befejezésének kilátásairól.

Trump részéről ugyanakkor elemzők szerint gesztusként értékelhető az is, hogy Merz a Fehér Ház közvetlen közelében lévő vendégházban, az úgynevezett Blair House-ban száll meg, ahol a múltban mások mellett II. Erzsébet angol királynő vagy épp Charles de Gaulle francia elnök szállt meg.

Ami a menetrendet illeti, a Fehér Házban folytatandó tárgyalások után közös ebédet, majd sajtótájékoztatót terveznek.

Vitapontok vannak bőven.Például a NATO, illetve az európai biztonság kérdésköre. Miközben évtizedekig az Egyesült Államokat tekintették az európai biztonság garanciájának, Trump januári hivatalba lépése óta ez megkérdőjeleződött. Az elnök többek között sürgette, hogy a tagállamok a bruttó hazai termék, a GDP öt százalékára emeljék évii katonai kiadásaikat, amivel kapcsolatba Merz eddig nem foglalt egyértelműen állást. A kancellár minden valószínűség szerint lobbizni fog Donald Trumpnál annak érdekében is, hogy növelje az Oroszországra nehezedő nyomást és szigorítsa a szankciókat. A Gázai övezetben kialakult helyzet ugyancsak a tárgyalások napirendjén lehet. Miközben az elemzők szerint Trump szabad kezet adott Izraelnek a gázai hadművelethez, a német vezetők, Merzcel az élen, egyre inkáb elhatárolódnak Izrael cselekedeteitől.

Közvetlenül Merz látogatása előtt a két ország közötti súlyos bizalmi válságra figyelmezetett a német külügyminiszter. Johann Wadephul egy berlini rendezvényen úgy értékelt, hogy a Washington és Berlin közötti hangnem keményebb, mint korábban volt. A kereszénydemokrata politikus Donald Trump politikájára utalva aggodalmának és kiábrándultságának adott hangot. Felrótta, hogy az elnök hivatalba lépése óta amerikai részről Németországgal, illetve más szövetségesekkel szemben olyan új hangnem, illetve stílus alakult ki, amely – mint fogalmazott – „sokunkat irritál és nyugtalanít”. Szerinte olyan kijelentésekről és cselekedetekről van szó, amelyek az összetartozás alapvető elemei ellen irányulnak. Ennek ellenére a külügyminiszter a jó kapcsolatokat célzó erőfeszítésekre szólított fel. Németországnak arra kel törekednie, hogy „hídépítő legyen a transzatlanti kapcsolatokban” – mondta Wadephul.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×