Címke: friedrich merz (61 cikk)

Sahra Wagenknecht a koordinált fellépéssel győzné le Türingiában az AfD-t, cserébe beállna a CDU mögé Szászországban. Korábban Friedrich Merz, a kereszténydemokraták elnöke kizárt mindenfajta együttműködést az új baloldali párttal.

A CDU új javaslata megfosztaná a német állampolgárságtól is azokat, akik kalifátust követelnek, és az iszlám jogrendszer, a saria törvényeinek bevezetését sürgetik.

A korábban kiszivárgott tervezet szerint több területen is szembe megy a korábbi merkeli politikával a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új programja, amelyet a küldöttek fogadnak el a párt hétfőn kezdődött háromnapos kongresszusán. A tanácskozáson nincs is jelen a korábbi pártelnök- kancellár, de a kongresszusra korábbi politikája közvetve mégis rányomta bélyegét.

Hét évtized után véget ér a Német Labdarúgó-szövetség és az Adidas közötti együttműködés, 2027-től Nike-ben lép pályára a válogatott. A döntés erős ellenérzést váltott ki a kormánypárti és ellenzéki politikusok között is.

A kezdeményező CDU/CSU a kiszavazó koalíciós képviselők támogatásában bízott, de végül jelentős kisebbségben maradt a német parlament alsóházában.

Pártállástól függetlenül erősödik a konszenzus a német politikusok körében, hogy szigorúbb szabályozásra, azaz kimondatlanul is korlátozásra lenne szükség a sztrájkjogot illetően. Ebben az évben szinte nem múlt el nap, hogy valamelyik ágazat, szakma képviselői ne sztrájkoltak volna.

Vegyes fogadtatásra talált Berlinben a brit külügyminiszter indítványa, hogy a nyugati szövetségesek miként segítsék Ukrajnát korszerű cirkálórakétákkal

A Merkel-korszak után Merz-korszak következhet, amit a párt vezetői most egy országos körút keretében igyekeznek megalapozni.

Bár a jövő évi parlamenti választásokig a naptár szerint még másfél év van hátra, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nagy hagyományokkal rendelkező liberális Szabad Demokrata Párt évtizedek után búcsút inthet a Bundestagnak, de befellegezhet az egykori NDK-s utódpártnak, az amúgy is halódó Baloldal Pártjának.

Noha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban arra figyelmeztetett, hogy "hatalmas válságot" idézhet a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban, és annak közvetlen hatása a harctéren fog megnyilvánulni, a német parlament nagy többséggel elutasította Taurus típusú cirkálórakéták szállítását az ostromlott országnak.

Bírálta a Németországban tartózkodó ukrán menekültek jogosultságát a rászorultak számára biztosított állampolgári támogatásra, az úgynevezett Bürgergeldre a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, mert a támogatás nem ösztönöz a munkavállalásra.

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

Sajátos hasonlattal élt a német konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU kisebbik pártjának vezetője, amikor a jövőbeni kancellárjelölt általa fontosnak tartott tulajdonságairól kérdezték. A CSU elnök, egyben bajor miniszterelnök Markus Söder szerint az lenne alkalmas Olaf Scholz kancellár leváltására, aki kész és képes az utolsó, mindent eldöntő tizenegyes értékesítésére.

Zuhan a szociáldemokrata kancellár és vele együtt pártja és kormánya népszerűsége. Egy friss felmérés szerint Olaf Scholz népszerűtlenebb, mint 2021 decemberében történt hivatalba lépése óta bármikor.

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Aligha levelezett annyit az elmúlt évtizedekben hivatalban lévő német kancellár és az ellenzék vezetője, mint most. Olaf Scholz kancellár és Friedrich Merz, a konzervatív CDU elnöke a két éve tartó éles viszálykodás után a közös nevezőt a menekültpolitikában találta meg.

Még saját pártját is meglepte Olaf Scholz azzal, hogy kijelentette: "ki kell toloncolnunk azokat, akiknek semmi joga nincs arra, hogy Németországban maradjanak."

A hétvégi bajorországi és hesseni tartományi választási kudarc a jelek szerint fontos döntésre kényszerítette a koalíciós pártokat.

A kisebbik konzervatív párt, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke bejelentette, hogy a kancellári tisztség betöltésére többé nem elérhető. A terepet átengedi a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, Friedrich Merznek.

A 2021-es szövetségi választásokon elszenvedett kudarc fordulópontot jelentett a német kereszténydemokrata Unió (CDU) számára. A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után a nagy hagyományokkal rendelkező párt ellenzékbe szorult, ezzel a szereppel azonban nem éri be. A cél a hatalomra kerülés a 2025-ös parlamenti választásokon. Az eszköz pedig egy új program, amelyről most a tagságot kérdezték.