Címke: csillagászat (264 cikk)

Az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban távcsöves Nap-bemutatóval várják az érdeklődőket december 21-én, a téli napforduló alkalmából.

Retrográd mozgásának köszönhetően a Mars látszólag egy teljes hétre "lehorgonyoz" majd a Méhkas csillaghalmaz mellett, és még komoly teleszkópra sem lesz szükség az együttállás megfigyeléséhez.

Napokon belül különleges együttállásban lehet részünk, ha a felhők is úgy akarják. A Hold és a Mars gyönyörű látványt nyújt majd együtt az éjszakai égbolton, ráadásul a Méhkas csillaghalmaz is csatlakozik hozzájuk.

Egy nemzetközi kutatói együttműködés, köztük a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai megmérték a Nap születésének időskáláját. Eredményeik szerint a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá a keletkezési területének gázanyagából és nem egymagában született, hanem egy nagy csillagcsaládban.

Megfejthették az eltűnt csillag rejtélyét.

Az újonnan megfigyelt égitest a korai univerzumból származik, és sokkal "nagyobb az étvágya", mint a korábban megfigyelt, hasonló korú fekete lyukaknak.

A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására indult a világűrbe hétfőn az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) Europa Clipper űrszondája és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.

Habár az előzetes számítások biztatóak, közbejöhetnek olyan kedvezőtlen tényezők, amik miatt sajnos mégis lemaradhatunk a C/2023 A3 üstökös 80 ezer évenkénti látogatásáról.

Az elmúlt napokban több új kisbolygót fedezett fel Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatója, aki nemrég két üstököst is talált az égen.

Jövő héten kedd este együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz a délkeleti horizonton, majd szorosan összefonódva emelkednek egyre magasabbra, hajnalban pedig az év egyetlen részleges holdfogyatkozása is megfigyelhető lesz.

Az eseményt szerencsére kamera is megörökítette, így senki sem marad le az űrbéli jövevény fényes megsemmisüléséről.

Egy működésképtelen Starlink műhold lépett be a Föld légkörébe, ahol a hatalmas súrlódástól felizzott, szétszakadt és elégett, ezzel rendkívüli, hullócsillagszerű látványt nyújtva.

Lassan ötven éve törik a fejüket a csillagászok, milyen jelet fogtak 1977 nyarán, ami leginkább földönkívüliek üzenetének tűnt. Lehet, hogy most tényleg megvan a megoldás!

Éjjel egyszerre gyönyörködhettünk a Perseidákat és a sarki fényben, ami idén már tizedjére tűnt fel hazánk égboltján.

Legutóbb csaknem nyolcvan éve történt hasonló égi jelenség. Szabó Olivér Norton csillagász az InfoRádióban elmondta: a normál körülmények között szabad szemmel nem látható nóva a robbanást követően hirtelen felfénylik majd az Északi Korona csillagképben, és távcső nélkül is látszik majd egy ideig.

A januárban Berlin közelében talált meteorit mintegy 4,5 milliárd éves, és az aubritok ritka osztályába tartozik a Meteoritics & Planetary Science című folyóiratban megjelent cikk alapján.

Több ezer galaxis tulajdonságainak azonosításában vehetnek részt az érdeklődők a Galaxy Zoo citizen science projektjének keretében.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU - International Astronomical Union) és az amerikai Radiolab podcast csatorna közös pályázatot hirdet a Föld egyik kváziholdjának, a 164207-es aszteroidának az elnevezésére. A versenyen bárki részt vehet, aki betöltötte a 18. életévét – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.

Távcsöves bemutatókkal, csillagászati előadásokkal, hullócsillaglesekkel és Nap-megfigyelésekkel is várják országszerte az amatőr és profi csillagászok az érdeklődőket augusztus 9. és 17. között az Egy Hét a Csillagok Alatt elnevezésű program keretében.

Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.