Címke: csillagászat (309 cikk)

Még egy szűk hónapig látható ilyen jól a Vénusz mint az elmúlt napokban, legközelebb majd 2028 tavaszán lesz részünk ilyen pompás esti láthatóságban.

Egy rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópjának adatait vizsgálva. A projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek.

A csillagászat az őskorban és az ókorban alapvető, a túlélést befolyásoló tényező volt, ma már nehezebben fedezheti fel a hétköznapi ember a szerepét, pedig ott van jó néhány minden nap használt eszközünkben – mondta az InfoRádióban Kereszturi Ákos csillagász, és arról is beszélt, miért fontosak ma is újabb csillagászati kutatások és felfedezések.

Január 17. és 19. között napnyugta után a Vénusz – ismertebb nevén az Esthajnalcsillag – szabad szemmel is jól látható együttállásba kerül majd a gyűrűs Szaturnusszal – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Fiatalok számára nyújt betekintést az űr és a csillagok, a bolygók világába a Typotex Kiadónál most megjelent Égi útikalauz csillagközi navigátoroknak című könyv. A kötetről a szerző, Simon Tamás mesélt az InfoRádióban.

Az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban távcsöves Nap-bemutatóval várják az érdeklődőket december 21-én, a téli napforduló alkalmából.

Retrográd mozgásának köszönhetően a Mars látszólag egy teljes hétre "lehorgonyoz" majd a Méhkas csillaghalmaz mellett, és még komoly teleszkópra sem lesz szükség az együttállás megfigyeléséhez.

Napokon belül különleges együttállásban lehet részünk, ha a felhők is úgy akarják. A Hold és a Mars gyönyörű látványt nyújt majd együtt az éjszakai égbolton, ráadásul a Méhkas csillaghalmaz is csatlakozik hozzájuk.

Egy nemzetközi kutatói együttműködés, köztük a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai megmérték a Nap születésének időskáláját. Eredményeik szerint a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá a keletkezési területének gázanyagából és nem egymagában született, hanem egy nagy csillagcsaládban.

Megfejthették az eltűnt csillag rejtélyét.

Az újonnan megfigyelt égitest a korai univerzumból származik, és sokkal "nagyobb az étvágya", mint a korábban megfigyelt, hasonló korú fekete lyukaknak.

A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására indult a világűrbe hétfőn az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) Europa Clipper űrszondája és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.

Habár az előzetes számítások biztatóak, közbejöhetnek olyan kedvezőtlen tényezők, amik miatt sajnos mégis lemaradhatunk a C/2023 A3 üstökös 80 ezer évenkénti látogatásáról.

Az elmúlt napokban több új kisbolygót fedezett fel Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatója, aki nemrég két üstököst is talált az égen.

Jövő héten kedd este együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz a délkeleti horizonton, majd szorosan összefonódva emelkednek egyre magasabbra, hajnalban pedig az év egyetlen részleges holdfogyatkozása is megfigyelhető lesz.

Az eseményt szerencsére kamera is megörökítette, így senki sem marad le az űrbéli jövevény fényes megsemmisüléséről.

Egy működésképtelen Starlink műhold lépett be a Föld légkörébe, ahol a hatalmas súrlódástól felizzott, szétszakadt és elégett, ezzel rendkívüli, hullócsillagszerű látványt nyújtva.

Lassan ötven éve törik a fejüket a csillagászok, milyen jelet fogtak 1977 nyarán, ami leginkább földönkívüliek üzenetének tűnt. Lehet, hogy most tényleg megvan a megoldás!

Éjjel egyszerre gyönyörködhettünk a Perseidákat és a sarki fényben, ami idén már tizedjére tűnt fel hazánk égboltján.

Legutóbb csaknem nyolcvan éve történt hasonló égi jelenség. Szabó Olivér Norton csillagász az InfoRádióban elmondta: a normál körülmények között szabad szemmel nem látható nóva a robbanást követően hirtelen felfénylik majd az Északi Korona csillagképben, és távcső nélkül is látszik majd egy ideig.