Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.29
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Hi-tech user interface head up display Sun Solar Flare corona Particles ejection and information telemetry for digital background computer desktop screen display
Nyitókép: LV4260/Getty Images

Csillagászati szenzáció: ilyet még nem láttunk – szerencsére jó messze történt

Holland csillagászok a világon elsőként figyelték meg egy idegen csillag koronakidobódását.

A Nap kapcsán ismert, hogy a napkitörések koronakidobódással járhatnak együtt. Ennek hatására a csillagból részecskék indulnak útnak a Naprendszer bolygói felé, amik a Föld mágneses mezőjével is ütközhetnek. Amikor ez megtörténik, megjelenik az égen a sarki fény. A csillagászoknak most először sikerült ilyen koronakidobódást megfigyelniük egy idegen csillagnál.

A Holland Rádiócsillagászati ​​Intézet kutatói egy 133 fényévre található, M típusú csillagnál figyelték meg a jelenséget. Joe Callingham, az intézet munkatársa szerint a tudósok már évtizedek óta szerettek volna egy koronakidobódást megfigyelni egy másik csillagon, ám eddig erre nem volt lehetőségük. „A korábbi eredmények azt mutatták, hogy léteznek, vagy utaltak a jelenlétükre, de valójában egyiknek sem sikerült azt megerősítenie, hogy véglegesen anyag szökött volna ki az űrbe” – nyilatkozta az IFLScience-nek a szakember, amit a hvg.hu szemlézett.

Az észlelés érdekében Callingham és kollégái olyan rádióhullám-kitöréseket kerestek, amelyek megegyeznek a Nap koronájából kilépő CME-k által keltett lökéshullámokkal. A vizsgálat során csupán egy olyan kitörést találtak, amelyre „meglepő hasonlóságúnak” találtak – ez az StKM 1-1262 kódjelű csillagból származott. Callingham szerint a befogott rádiójel egyszerűen nem létezne, hacsak az anyag nem hagyta volna el teljesen a csillag erős mágneses terét.

Az StKM 1-1262 egy vörös törpecsillag, amely az 5000 vizsgált égitest egyike volt. Nem meglepő módon a felmérés során észlelt egyetlen CME hatalmas volt: 2400 kilométer/másodperc sebességgel mozogtak az útnak indult részecskék, ami azt jelenti, hogy ez a koronakidobódás a Nap CME-jeinek 99,5 százalékánál gyorsabb volt. A megfigyelés eredménye a Nature-ben jelent meg.

A probléma egyébként épp ebből adódik. A Föld már rengeteg erős CME-t túlélt, de amellett, hogy erős mágneses mezeje van a bolygónak, 150 millió kilométerre van a Naptól, ami ad némi biztonságot. Az StKM 1-1262 olyan halvány, hogy egy bolygónak nagyon közel kell lennie hozzá, hogy folyékony víz legyen a felszínén – nagyjából ötször közelebb, mint a Föld a Naphoz. Egy ilyen erős CME gyorsan leradírozná a bolygó légkörét, hacsak nem lenne sokkal erősebb mágneses mezeje, mint a Földnek.

Címlapról ajánljuk
Áder János: megoldásokat mutatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra

Áder János: megoldásokat mutatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra

A környezetvédelemmel foglalkozó Planet Budapest 2026 rendezvényről, az akkumulátorgyárakról, de még az üvegvisszaváltásról és a fast fashion divatirányzat hátulütőiről is beszélt Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×