Infostart.hu
eur:
382.66
usd:
322.57
bux:
127091.78
2026. január 27. kedd Angelika
Nyitókép: Pixabay

Elcsíptek a kutatók az űrben egy gammakitörést, így néz ki

A jelenség rövid ideig tart, és ilyen messze még sosem kapták lencsevégre. A James Webb űrtávcső rekordot is döntött.

A James Webb-űrtávcső felvételt készített egy nagyon rövid ideig tartó gammakitörésről (Gamma Ray Burst, GRB), amelynek sugárzása az univerzum mindössze 730 millió éves részéből indult felénk, és amely egy nagy tömegű csillag halálakor történő szupernóva-robbanáshoz köthető.

Az önmagában is szép eredményt még különlegesebbé teszi, hogy sikerült megfigyelni a szupernóva-robbanásnak, illetve a gamma-kitörésnek otthont adó, rendkívül távoli galaxist is. Ilyen távoli objektum esetén most először sikerült a szülőgalaxisról is képet alkotni – írta honlapján a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A vizsgált felrobbanó csillag művészi ábrázolása a GRB kibocsátásának időpontjában, és 3,5 hónappal később. Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, L. Hustak (STScI).
A vizsgált felrobbanó csillag művészi ábrázolása a GRB kibocsátásának időpontjában, és 3,5 hónappal később. Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, L. Hustak (STScI).

Emellett a James Webb ismét megdöntötte saját rekordját: a gammakitörés forrásaként számon tartott szupernóva az eddig detektált legtávolabbi csillagrobbanás.

Az eredményekről készített tanulmány első szerzője kiemelte, hogy kizárólag a James Webb-űrtávcső lehetett képes arra, hogy bebizonyítsa, hogy a gammakitörés egy nagy tömegű csillag szupernóvaként történő felrobbanásából ered. Ez demonstrálja azt is, hogy az űrtávcső képes egyedi csillagok vizsgálatára az „újszülött korú” univerzumban.

A James Webb-űrtávcső NIRCam kamerájának felvétele a vizsgált gammakitörésről, és környezetéről. Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, A. Levan (IMAPP), Image Processing: A. Pagan (STScI).
A James Webb-űrtávcső NIRCam kamerájának felvétele a vizsgált gammakitörésről, és környezetéről. Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, A. Levan (IMAPP), Image Processing: A. Pagan (STScI).

A vizsgált szupernóvával kapcsolatban még egy meglepő dolgot emelt ki az Európai Űrügynökség: fizikai tulajdonságait tekintve nagyon hasonlított a közelebbi szupernóvákra. Ez azért érdekes, mert a korai univerzumban kevesebb nehéz elem volt, és így azt gondolnánk, hogy az akkori csillagrobbanások is különbözhettek a mostaniaktól. Ezzel ellentétben sikerült kimutatni, hogy ez a távoli szupernóva pontosan úgy viselkedik, mint közelebbi társai.

Címlapról ajánljuk
Itt az új csúcs a magyar tőzsdén, megállíthatatlanul robog az arany

Itt az új csúcs a magyar tőzsdén, megállíthatatlanul robog az arany

Az elmúlt napokban elsősorban a geopolitikai események határozták meg a befektetői közhangulatot: a hétvégén Donald Trump azzal fenyegette meg Kanadát, hogy 100 százalékos vámot vet ki, amennyiben az kereskedelmi megállapodást kötne Kínával, amit Ottawa később határozottan cáfolt. A geopolitikai kockázatok fennmaradása a menekülőeszközök iránti keresletet is erősítette, ennek nyomán az arany ára új rekordot döntött, és tegnap először lépte át az 5000 dolláros szintet - az emelkedés ma is folytatódik. A részvénypiaci hangulatot potenciálisan befolyásoló mai adatok közül az ADP munkaerőpiaci index lehet majd érdekes délután Amerikából, illetve a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon alakulása is formálja a kilátásokat. Óvatos emelkedésben vannak egyelőre az európai tőzsdék, a BUX index pedig újabb történelmi csúcsot döntött. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×