Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

Ez most tényleg „telihód” – jön a héten a Hód Hold, ritkán látni ilyen fényes égi jelenséget

November 5-én érdemes lesz az eget kémlelni, ugyanis különleges jelenséget, az úgynevezett Hód Holdat láthatunk, ami az egyik legfényesebb szuperhold az évben. Kísérő égitestünk ilyenkor szokatlanul nagynak és fényesnek látszik.

November 5-én ismét különleges égi jelenség, a Hód Hold tűnik majd fel, ami az év egyik legfényesebb teliholdja – írja az Origo.

A szuperhold nem csupán azért lesz különleges, mert ragyogó fényével világítja majd be az éjszakai égboltot, hanem mert ezúttal szokatlanul közel lesz a Földhöz, ezért látszik majd nagyobbnak.

A Hód Hold (Beaver Moon) kifejezés az észak-amerikai őslakosok hagyományaiból ered, ilyenkor ugyanis a hódok a télre készülve építik gátjaikat, ezért a novemberi teliholdat a természet ritmusához igazodva nevezték el róluk.

A fényes telihold ezúttal a Kos csillagkép irányában ragyog, így a telihold Kos jegyben születik meg. A Hold megfigyelése ilyenkor különösen drága, profi távcső nélkül, akár egy hétköznapi távcső segítségével is lehetséges, lenyűgöző részleteket – krátereket, árnyékokat – is megfigyelhetünk.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×