Címke: csillagászat (319 cikk)

Az év szinte minden hónapjában különleges látványosságnak várnak az égbolton a csillagász szerint.

Csak egy szűk szegletét ismerjük a világegyetemnek, a háromnegyedét kitevő sötét energiáról még nagyon keveset tudunk – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója. Kiss László arról is beszélt, hogy mik azok, amik a leginkább foglalkoztatják a jelenkori csillagászatot és asztrofizikát.

Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.

Heves napkitörést észlelt a NASA múlt héten. A jelenséget a Solar Dynamics Observatory (SDO) űrszonda segítségével alaposabban is megvizsgálták.

Ma van/volt a téli napforduló.

December 9-én 14 órakor érte el aphéliumát, azaz ekkor volt legtávolabb a Naptól. Most már ismét a Föld felé közelít, de a szabad szemmel történő megfigyeléshez még sokat kell várni.

A teleszkópok adatai azt mutatták, hogy a szerkezet a 2014-es kínai Csang-o-5-T1 misszióhoz tartozott és a rakétán egy azonosíthatatlan teher is volt.

Lenyűgöző látványban lehetett része annak, aki csütörtök reggel és délelőtt az eget kémlelte.

Csütörtökön délelőtt a fogyó Hold vékony, formás sarlója elfedi a tündöklő Esthajnalcsillagot. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban egyéni látogatókat és iskolás csoportokat is várnak ezen a napon.

A most készített fotó a legjobb minőségű, amelyet valaha készítettek a Rák-ködről, így olyan részletek is megfigyelhetők rajta, amelyeket eddig egyetlen képen sem lehetett látni.

Egy távcsővel vagy egy madárnéző binokulárral akár otthonról is megcsodálhatjuk a csillagászati jelenséget, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban viszont a legmodernebb eszközökkel tehetjük ezt meg, ráadásul csillagászok elmagyarázzák azt is, mire kell figyelni.

A csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták a James Webb-űrtávcső segítségével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutató

Akár ötszázszor olyan messze lehet a Naptól, mint a Föld, de már a méretét is sejtik.

Mérete akkora, mint a Neptunusz, a tömege pedig kétszer nagyobb a hasonló nagyságú égitesteknél.

160 év múlva eltalálhatja a Földet egy meglehetősen nagy égitest. Ha ez bekövetkezne, akkor 1000 kilométeres körzetben minden elpusztulna. De jó hírünk is van.

Életre utaló jelet észleltek egy exobolygón – jelentette be a NASA. A James Webb űrteleszkóp olyan molekulát észlelt a K2–18b égitesten, ami csak élet jelenléte esetén fordulhat elő. Az InfoRádióban nyilatkozó szakértő ennél óvatosabban fogalmaz, de mindenképpen nagyon érdekesnek tartja a felfedezést.

Három éven át készült a felvétel a mintegy 1300 fényévre található Írisz csillagködről.

Hullócsillag a hollókői vár felett a Perseida meteorraj hullásának idején. Tiszta volt az ég, így látható volt a különleges égi jelenség. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek. MTI/Komka Péter

Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.