Címke: covid-19 (762 cikk)

Mégsem ad oltást Izrael tizenöt országnak, közte Magyarországnak, miután kritikák sora érte a zsidó államot a programmal kapcsolatosan.

Beltérben, nagy tömegben, rosszul szellőző helyen veszélyeztet mindenkit az, hogy szuperfertőző esemény részese lehet: több tucat embernek is átadhatják ilyen alkalmakkor a megbetegedést a fertőzöttek. Egy évnyi adat alapján azt is tudják, melyek a legkockázatosabb helyek.

Az oltóanyagok beszerzése körüli ügyetlenségek ostorozása után a figyelem az Európai Unióban egyre inkább a már meglévő tagállami hasznosulására irányul, és a kép nagyon vegyes.

A 95 százalékos hatékonyság mellett sem dőlnek hátra, arra kíváncsiak, mi történik, ha harmadik adagot is beadnak a vakcinából.

Több ország is további korlátozást, vagy a meglévőknél prolongálást jelentett be. A legtöbb helyen a brit variáns terjedése tette szükségessé az szigorításokat.

Kétnapos virtuális csúcstalálkozó kezdődik csütörtökön az EU vezetői között, középpontban az oltási kampány felgyorsításának a lehetőségével, az ideiglenes határzárak kérdésével és az oltási igazolások ügyével.

A kormány egészségügyi dolgozók, főként nővérek ezreinek engedélyezné, hogy Nagy-Britanniában vagy Németországban dolgozzanak, ha az érintett államok cserébe koronavírus elleni oltást adnak.

A vakcinákkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésre nehéz választ adni, mivel, bár előzetes adatok szerint egyes vakcinák képesek lehetnek erre, sok egyéb faktor is befolyásolja azt, mennyire agresszíven terjed a koronavírus.

Az Indiában gyártott AstraZeneca-vakcinából rendelő országok könnyen azzal találhatják magukat szemben, hogy az oltóanyag szállítása késlekedik, mivel a Szérumintézetnek mostantól az ország igényeit kell előtérbe helyeznie.

Tíz helyett tizenöt adagot is kinyerhetnek az oltópontok, ha egy más oltásoknál már bevált, régóta használt eljárást a Moderna koronavírus elleni oltásánál is engedélyeznek.

Egy belső WHO-dokumentum alapján úgy tűnik, a kínaiak a pandémia első hónapjaiban nem siettek a vírust kutatni, és a hozzájuk érkező szakértőknek is alig adtak át adatokat.

Mindössze nyolc olyan országa van a kontinensnek, amely központi adatbázisban vezeti be a halálozásokat, és ez nem a koronavírus folyománya: a népesség-nyilvántartás nem működik a kontinens nagy részén.

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC nyilvánosságra hozta, milyen mellékhatásokat tapasztaltak a leggyakrabban az mRNS-oltásokkal immunizáltak az oltási kampány első szakaszában.

Az egyes pácienseknél a betegség lefolyását és súlyosságát nagyban befolyásolja az emberi immunrendszer és a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus közötti interakció.

Lassan, de sajnos biztosan emelkedett a betegszám, vagyis a fertőzöttek számához mért kórházi ápoltak száma – közölte a polgármester.

A leginkább fertőző személyek kiszűrésében segítenek ezek a gyorstesztek, melyek ugyanakkor időnként álnegatív eredményt adnak, így vigyázni kell velük.

Bármennyire is emelkednek az átoltottsági adatok a világ egyes részein, a kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a koronavírussal együtt kell már élnünk.

Az európai koronavírus-járványt berobbanó kis osztrák településen, Ischglben a megfertőzöttek nagy részénél nyolc hónapot követően is megvolt még a védettség egy kutatás szerint.

A kórházban kezelt betegek több mint felénél találtak valamiféle szívkárosodást egy londoni kutatásban.

A szervezet vakcinaprogramjának vezetője, Robin Nandy úgy véli: a fejlett országoknak azelőtt kellene adományozniuk a rendelkezésükre álló oltásmennyiségből a fejlődő országok számára, mielőtt teljes lakosságukat immunizálják.