eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Laborvizsgálat a kínai Santung tartományban fekvő Jinan megye egyik kórházában 2020. február 12-én. A koronavírus előidézte tüdőgyulladás halálos áldozatainak száma 1114-re emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el.
Nyitókép: MTI/EPA/Featurechina/Vang Jan-ping

WHO-jelentés: Kína alig tett valamit a járvány eredetének felderítésére

Egy belső WHO-dokumentum alapján úgy tűnik, a kínaiak a pandémia első hónapjaiban nem siettek a vírust kutatni, és a hozzájuk érkező szakértőknek is alig adtak át adatokat.

Alig jutott új információhoz a vírussal kapcsolatban az a szakértői csoport, amely tavaly július 10. és augusztus 3. közt Kínában járt, sőt, semmilyen írásos dokumentumot nem kaptak kézhez a kínai féltől ott töltött heteik során, írja a The Guardian. A kétoldalas, belső használatra született dokumentum Peter Ben Embarek és csapata korai látogatását írja le, megvilágítva azt, milyen nehézségekbe ütköztek, amikor igyekeztek felgöngyölíteni a történések láncolatát.

A dokumentumot, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem kívánt kommentálni, azután tekinthették meg a The Guardian újságírói, hogy az Amerikai Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a kínai félnek a vizsgálatban tanúsított segítőkészségével kapcsolatosan. Arra is felszólították az országot, hogy tegye nyilvánossá minden, a járvánnyal kapcsolatos adatát, hogy valódi közreműködő legyen egy átlátható és alapos vizsgálatban.

Előzetesen vizsgálódtak

A tavaly nyári utazás az idén év eleji WHO-missziót megelőzően igyekezett feltárni, hogy mi mindent tudott meg eddig a kínai fél a koronavírus eredetéről. Két hét karantén után tíz napig tartottak a találkozók a releváns szervekkel, köztük a nemzeti egészségügyi bizottsággal, a piacszabályozás állami felügyeletével, a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztériummal, valamint más ügynökségekkel, beleértve a Vuhani Virológiai Intézetet.

"A kínai kollégákkal folytatott megbeszéléseket és prezentációkat követően úgy tűnik, hogy 2020 januárja óta keveset tettek a Vuhan körüli járványügyi vizsgálatok terén. A szóban elmondott adatok részletesebbek voltak, mint azok, amelyeket a sürgősségi bizottsági üléseken 2020 januárjában bemutattak.

Nem készültek PowerPoint-prezentációk, és nem osztottak meg velünk dokumentumokat

sem" - írja a jelentés.

Tavaly augusztusban Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzetekkel foglalkozó programjának vezetője a következőket mondta el a nyári látogatás kapcsán: "Fontos, hogy a munka folytatódjon, de számos előzetes tanulmányt is el kell végezni. Kínai kollégáink alaposan megvitatták ezeket szakértői csapatunkkal, reméljük, hogy ezek a kutatások a lehető leghamarabb elkezdődnek."

Kérték, de nem kapják

A januári WHO-látogatás is megkérdőjelezte a kínai fél együttműködési hajlandóságát, mivel nyers adatok helyett csak összefoglalókat adtak a szakértőknek. Dominic Dwyer ausztrál fertőzőbetegség-szakértő, a csoport egy tagja szerint

az anonimizált nyers adatok átadása bevett gyakorlat

járványkitörések esetén, a nyers adatok pedig kulcsfontosságúak lehetnek, mivel a kezdeti 174 esetnek csak felét tudták a vuhani vizes piachoz kötni.

"Ezért kértük folyamatosan a nyers adatokat. Hogy miért nem kaptuk meg, azt nem tudom kommentálni" - fogalmazott.

Korai adatok kellenek a megértéshez

A WHO egy szóvivője a lapnak eljuttatott közleményben a következőket írta: a szervezet folyamatosan hangsúlyozza a kínai fél felé a legkorábbi időkre visszamenő adatok megértésének lényegességét. Ahogy írta, a nyári látogatás a kínai fél kezdeményezésére történt, majd ősztől kínai és WHO-s szakértők virtuális megbeszélések segítségével már együtt dolgoztak. Ezt követte az év eleji látogatás Vuhanban.

"A járvány kezdeti napjaiban prioritás az életmentés, a betegség megértése és az terjedés megakadályozása. Azt is gondoljuk ugyanakkor, hogy a járvány eredetének megértését már korán el kell kezdeni, amikor bizonyos nyomok könnyebben megtalálhatók" - tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×