Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Egészségügyi alkalmazott egy antigén gyorstesztet elemez a torinói Cottolengo kórházban, ahol megkezdték a dolgozók és a látogatók tesztelését a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésére 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Marco

Az antigéntesztek használata veszélyt is rejt

A leginkább fertőző személyek kiszűrésében segítenek ezek a gyorstesztek, melyek ugyanakkor időnként álnegatív eredményt adnak, így vigyázni kell velük.

Gyorsak, kis méretűek és könnyen hordozhatók: az antigéntesztek világszerte használatban vannak a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésére. Előnyeik mellett ugyanakkor van hátrányuk is, hisz kevésbé pontosak, mint a PCR-tesztek. Hogy pontosan mennyivel, az vita tárgya, s úgy fest, múlik azon is, ki és hogyan végzi el a tesztet – írja a Sky News.

Ami biztosnak tűnik, hogy bár a legjobban fertőző személyeket kiszűri ez a teszttípus, a valamivel kevésbé fertőzők közül sokan át is csúszhatnak rajta. Fontos tehát megfelelően használni ezeket a típusú teszteket, mert ha zöld lámpát adunk az esetlegesen mégis fertőzött emberek számára, azzal életeket sodorhatunk veszélybe.

Hogy mit is értünk helyes használat alatt, arra nem lehet röviden válaszolni. A kutatók egyetértenek abban, hogy ezek a tesztek segítenek a tünetmentesen lappangó esetek egy részének felderítésében.

A probléma azzal van, ha arra próbáljuk használni az antigénteszteket, hogy valakiről kimondjuk: biztosan nem fertőzött.

Ha elfogadjuk, hogy a gyorstesztek pontossága nem elég magas, akkor nem kockáztathatjuk meg azt, hogy valaki egyetlen teszt eredményére alapozva olyan dolgokat is tegyen, amelyeket akkor nem vállalna, ha nem hinné magáról azt, hogy biztosan negatív.

Tavaly például Nagy-Britanniában született egy javaslat, miszerint gyorstesztek használatával döntsenek arról, az emberek meglátogathatják-e idősotthonban élő rokonaikat – ezt épp a rizikó figyelembevételével utasították el sokan. Inkább a dolgozók és a bent lakók tesztelését folytatták antigénszűréssel, azzal a céllal, hogy kiszűrjék a megbetegedéseket, ami a teszt helyes használatát jelentette. Használni fogják a teszteket iskolákban is annak érdekében, hogy kiszűrjék a tünetmentesen fertőző tanulókat, viszont a velük szoros kapcsolatban állóknak nem engedélyezik az iskolába való visszatérést akkor, ha az ő antigéntesztjük pozitív lesz.

A brit kormány tömeges tesztelési programjában is gyorstesztekkel terveznek szűrni: ahhoz, hogy ez megfelelő eredményt érjen el, ne pedig veszélyeztesse a lakosságot, fontos lesz tiszta üzenetekkel kommunikálni arról, hogy

egy negatív antigénteszt még nem azt jelenti, hogy valaki biztosan nem koronavírusos.

Ha tüneteket produkálva lesz ilyen eredményű a gyorstesztje, továbbra sem mehet közösségbe.

Egy dolog biztos a gyorstesztekkel kapcsolatosan: egy nem elegendő belőlük, folyamatosan tesztelni kell, hogy meghozzák a tőlük elvárt eredményt, ami viszont nagyon drágává és munkaigényessé teszi a folyamatot. A brit tömeges tesztelés hatékonyságával kapcsolatosan egyre több a kritikus hang: ha tömegesen próbálják antigéntesztekkel kiszűrni a tünetmentes eseteket, az hatalmas költséget jelent majd, de ha fókuszáltan alkalmazzák a gyorstesztet, annak lehet gyakorlati haszna.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×