eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Egészségügyi alkalmazott egy antigén gyorstesztet elemez a torinói Cottolengo kórházban, ahol megkezdték a dolgozók és a látogatók tesztelését a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésére 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Marco

Az antigéntesztek használata veszélyt is rejt

A leginkább fertőző személyek kiszűrésében segítenek ezek a gyorstesztek, melyek ugyanakkor időnként álnegatív eredményt adnak, így vigyázni kell velük.

Gyorsak, kis méretűek és könnyen hordozhatók: az antigéntesztek világszerte használatban vannak a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésére. Előnyeik mellett ugyanakkor van hátrányuk is, hisz kevésbé pontosak, mint a PCR-tesztek. Hogy pontosan mennyivel, az vita tárgya, s úgy fest, múlik azon is, ki és hogyan végzi el a tesztet – írja a Sky News.

Ami biztosnak tűnik, hogy bár a legjobban fertőző személyeket kiszűri ez a teszttípus, a valamivel kevésbé fertőzők közül sokan át is csúszhatnak rajta. Fontos tehát megfelelően használni ezeket a típusú teszteket, mert ha zöld lámpát adunk az esetlegesen mégis fertőzött emberek számára, azzal életeket sodorhatunk veszélybe.

Hogy mit is értünk helyes használat alatt, arra nem lehet röviden válaszolni. A kutatók egyetértenek abban, hogy ezek a tesztek segítenek a tünetmentesen lappangó esetek egy részének felderítésében.

A probléma azzal van, ha arra próbáljuk használni az antigénteszteket, hogy valakiről kimondjuk: biztosan nem fertőzött.

Ha elfogadjuk, hogy a gyorstesztek pontossága nem elég magas, akkor nem kockáztathatjuk meg azt, hogy valaki egyetlen teszt eredményére alapozva olyan dolgokat is tegyen, amelyeket akkor nem vállalna, ha nem hinné magáról azt, hogy biztosan negatív.

Tavaly például Nagy-Britanniában született egy javaslat, miszerint gyorstesztek használatával döntsenek arról, az emberek meglátogathatják-e idősotthonban élő rokonaikat – ezt épp a rizikó figyelembevételével utasították el sokan. Inkább a dolgozók és a bent lakók tesztelését folytatták antigénszűréssel, azzal a céllal, hogy kiszűrjék a megbetegedéseket, ami a teszt helyes használatát jelentette. Használni fogják a teszteket iskolákban is annak érdekében, hogy kiszűrjék a tünetmentesen fertőző tanulókat, viszont a velük szoros kapcsolatban állóknak nem engedélyezik az iskolába való visszatérést akkor, ha az ő antigéntesztjük pozitív lesz.

A brit kormány tömeges tesztelési programjában is gyorstesztekkel terveznek szűrni: ahhoz, hogy ez megfelelő eredményt érjen el, ne pedig veszélyeztesse a lakosságot, fontos lesz tiszta üzenetekkel kommunikálni arról, hogy

egy negatív antigénteszt még nem azt jelenti, hogy valaki biztosan nem koronavírusos.

Ha tüneteket produkálva lesz ilyen eredményű a gyorstesztje, továbbra sem mehet közösségbe.

Egy dolog biztos a gyorstesztekkel kapcsolatosan: egy nem elegendő belőlük, folyamatosan tesztelni kell, hogy meghozzák a tőlük elvárt eredményt, ami viszont nagyon drágává és munkaigényessé teszi a folyamatot. A brit tömeges tesztelés hatékonyságával kapcsolatosan egyre több a kritikus hang: ha tömegesen próbálják antigéntesztekkel kiszűrni a tünetmentes eseteket, az hatalmas költséget jelent majd, de ha fókuszáltan alkalmazzák a gyorstesztet, annak lehet gyakorlati haszna.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×