Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban 2021. január 24-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Európai oltáskörkép: hiába van vakcina, ha lassú a kiosztás

Az oltóanyagok beszerzése körüli ügyetlenségek ostorozása után a figyelem az Európai Unióban egyre inkább a már meglévő tagállami hasznosulására irányul, és a kép nagyon vegyes.

Az európai járványmegelőzési központ (European Centre for Disease Prevention – ECDP) legfrissebb adatai szerint egyedül Észtországban és Litvániában használták fel az összes, hozzájuk szerdáig eljuttatott oltóanyagot.

Viszonylag jó szerepelt eddig Spanyolország, Szlovákia, Lengyelország, Portugália és Ciprus, ahol nyolcvan százalék feletti a hasznosulási ráta. A Benelux-államokban, Lettországban, Magyarországon, Horvátországban és Bulgáriában a hasznosulás átlagosan kétharmados volt eddig az EU-ügynökség szerint, míg a sereghajtó franciák és németek körében feltűnően nagy az elmaradás.

Németországba a svéd-brit Oxford/AstraZeneca szerből a német egészségügyi minisztérium szóvivője szerint keddig 1,54 millió adag érkezett, de a legfrissebb adat szerint is csak 240 ezer dózist használtak fel belőle.

Esetükben még legalább vélelmezhető, hogy nem feltétlen az oltási folyamat lassúsága áll csak az elmaradás mögött, hanem az AstraZeneca kapcsán felmerült fenntartások miatt tudatosan fékeztek be (kerülve mindenekelőtt alkalmazását a 65 éven felettiek körében). Franciaországban azonban más probléma is lehet, mivel az ECDP adatai szerint az országba eddig eljuttatott összesen 7,7 millió adag vakcinából csak 3,8 milliót adtak be.

Egyébként a német tartományokban is akadnak problémák. Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter a héten már arra panaszkodott, míg eddig az ország 16 tartományának vezetése állandóan oltóanyagért könyörgött, a végül megérkezett szerekkel távolról sem halad úgy az oltás, mint amit a rendelkezésre álló készlet megengedne. Spahn szerint akár napi 300 ezer adagot is beadhatnának, de egyelőre napi 140-150 adag körüli a hasznosulási átlag.

A mind többeknek feltűnő jelenség fokozatosan

áttereli az eddig minden bírálatot a beszerzési politikára összpontosító figyelmet a vakcinafelhasználás nemzetállami hatékonyságára,

megjegyezve, hogy ez már sokkal kényelmetlenebb lesz egyes kormányokra nézve.

A kép teljességéhez tartozik, hogy e téren is akadnak követhető példák. A dán kormány tendert írt ki magáncégek számára annak biztosításához, hogy márciustól megnégyszerezzék a polgárok beoltását, és a napi oltási átlagot felvigyék 400 ezerre. Ezzel a tempóval a dán kormány július végéig a felnőtt lakosság egészét beoltaná, jócskán megelőzve az európai oltási céldátumokat.

Északi szomszédjuk, Svédország is magánklinikákkal tárgyal az oltás gyorsításának elősegítésére. Stockholmban jelenleg az a cél, hogy április és június között a teljes felnőtt lakosságot beoltsák.

Ha kevésbé ambiciózus célokat kitűzve, de szintén az erőteljes gyorsítást ígérte Mario Draghi, múlt héten hivatalban lépett új olasz kormányfő is, aki kilátásba helyezte, hogy a katonaságtól a polgári védelemig mindenkit be fognak vonni a rendelkezésre álló oltóanyagok folyamatos terítése érdekében. Ír kollégája, Micheál Martin miniszterelnök az ír lakosság 18 évesnél idősebb felének legalább 82 százalékát be szeretné oltani június végéig.

Ami pedig a parlagon heverő oltóanyagokat illeti, német sajtójelentések szerint az országban egyelőre félretolt AstraZeneca kapcsán Elke Breitenbach berlini szenátor azt javasolta városvezetésnek, hogy a bespájzolt vakcinákkal oltsák be a város hajléktalanjait.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×