Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 5. vasárnap Vince
Nyitókép: Craig Hastings/Getty Images

2026-ban sem fog megmenteni minket a német gazdaság

A német gazdaságban a 2025-2026-os évfordulón először mutatkozik némi óvatos bizakodás az elmúlt évekhez képest, ám a fellendülés továbbra sem ígérkezik dinamikusnak.

Nem jó hír az erős „németfüggéstől” szenvedő, a stagnálás szélén álló magyar gazdaságnak, hogy a 2026-os évre sem jeleznek nagy német áttörést a felmérések.

Az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) munkáltatóközeli gazdaságkutató intézet felmérése szerint a megkérdezett

46 nagy ágazati szövetség közül 19 számít arra, hogy 2026-ban a termelés meghaladja a 2025-ös szintet, míg 9 szervezet visszaesést vár.

Az IW kiemeli: a mérsékelten pozitív egyenlegből nem következik erőteljes gazdasági lendület. Ezt tükrözik a beruházási várakozások is, ugyanis a megkérdezett 46-ból 11 ágazati szövetség tervez több beruházást jövőre, mint idén, ugyanakkor 14 a befektetések csökkenésével számol.

Michael Hüther, az IW igazgatója a felmérés megállapításait kommentálva hangsúlyozta, hogy aki a gazdasági válság gyors és átfogó lezárásában reménykedett, az 2026-ban is csalódni fog. Hüther szerint a bizonytalanság, a gyenge külkereskedelem és a magas költségszint továbbra is változatlan keretfeltételeket jelentenek a vállalatok számára.

Az aktuális helyzet megítélése ugyanakkor kevésbé bizonyult pesszimistának a megkérdezett szervezet körében a mostani, mint az előző felmérésben. A 2025-2026-os éves felmérésben 18 ágazati szövetség jelezte, hogy területén rosszabb a helyzet, mint egy éve, míg a 2024-2025-ös felmérésben még 49-ből 31 szervezet számolt be romlásról.

A derűlátás elsősorban a szolgáltatási szektorban jelenik meg, különösen a bankoknál és biztosítóknál. Javuló kilátásokról számolt be az építőipar és az ingatlanszektor is. Az iparban 2026-ra érdemi javulást egyedül a repülő- és űripar vár, amely profitálhat a növekvő védelmi kiadásokból. Mérsékelt termelésbővülésre számít többek között a hajógyártás, a gépipar és az elektrotechnikai ágazat, míg

az autóipar, a papíripar és a textilipar romló üzleti kilátásokat jelez. Ez rossz hír a német autóipartól nagyon erősen függő magyar gazdaságnak.

Az IW szerint az ipar nemzetközi versenyképességét továbbra is a Németországban magas telephelyköltségek rontják, amelyeket világszerte fennálló kereskedelmi korlátozások és vámok súlyosbítanak.

A foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőtlenek. A felmérés alapján 22 ágazati szövetség létszámcsökkentésre számít 2026-ban, mindössze 9 vár munkaerő-bővülést, míg 15 stabil foglalkoztatással kalkulál. Az ipari ágazatok többsége további elbocsátásokat jelez, kivételt csupán a gyógyszeripar, a repülő- és űripar, valamint a hajógyártás és tengeri technológia jelent, ahol új munkahelyek létrehozását tervezik.

A 2026-ra vonatkozó konjunktúra-előrejelzések szerint a német gazdaság három gyenge év után mérsékelt növekedési pályára állhat. A prognózisok 0,8-1,3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítenek.

A növekedést elsősorban egyszeri tényezők hajthatják: jelentős állami infrastrukturális és védelmi kiadások, valamint naptári hatás, ugyanis 2026-ban több munkanap lesz, mint 2025-ben.

„A német gazdaság jelenleg alacsonyabb szinten stabilizálódik” – fogalmazott Hüther, hozzátéve, hogy ha az ország ismét tartós növekedési pályára akar állni, ahhoz komoly gazdaságpolitikai erőfeszítésekre lesz szükség.

Címlapról ajánljuk
Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Tömeges kitoloncolásokra készül a svéd kormány, amely szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekültstátuszt. Emellett két jelentős szabályt is elfogadtak, egyebek mellett például bizonyítani kell a becsületes életvitelt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×