Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.5
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Free Photos Pixabay

A szuperfertőző események tartják életben a járványt

Beltérben, nagy tömegben, rosszul szellőző helyen veszélyeztet mindenkit az, hogy szuperfertőző esemény részese lehet: több tucat embernek is átadhatják ilyen alkalmakkor a megbetegedést a fertőzöttek. Egy évnyi adat alapján azt is tudják, melyek a legkockázatosabb helyek.

Kóruspróbák, temetések, családi ünnepek vagy csoportos órák: bármelyikből lehet szuperterjesztő esemény, amelyen egyetlen beteg akár több tucatnyi embert tud a koronavírussal megfertőzni. A patogén terjedésére jellemző, hogy bár a legtöbben csak keveseket fertőznek meg, egyesek nagyon sok embernek át tudják adni a vírust, ami egyébként a koronavírusokra általánosságban jellemző tulajdonság, írja a Nature cikke. A SARS és a MERS mellett az ebola, a TBC és a himlő is így viselkedik.

Most, hogy a pandémia második évébe ért, a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a szuperterjesztők hatalmas szerepet játszanak annak életben tartásában. Az ilyen események jelentik a terjedés egyik legjellemzőbb útját. Ha nem teszünk ellenük, akkor a szuperterjesztő események még gyakoribbá és még több embert megfertőzővé válhatnak a jelentősen könnyebben terjedő, új variánsok hatására.

Beltérben terjed jól a vírus

Egy évnyi adat fényében már körvonalazódik, milyen körülmények kedveznek a szuperterjesztésnek: hosszú ideig tartó, beltéri események rossz szellőzés mellett, melyet az énekléshez vagy a tornához hasonló tevékenységek révén sok kilélegzett aeroszolrészecske jellemez. Persze akad még kérdés bőven, például hogy az egyedi biológiai sajátosságok vagy a viselkedésbeli minták jelentik-e a nagyobb veszélyt, de azért már eleget tudunk ahhoz a szuperterjesztő eseményekről, hogy az ismeretek birtokában tenni tudjunk azok ellen - például az olyan létesítmények zárva tartásával, amelyek kedveznek ezek létrejöttének.

Egy ember azt követően, hogy megfertőződött az új koronavírussal, átlagosan 2-3 másiknak adja át a patogént. AkiraEndo, a London School of Hygiene & TropicalMedicine fertőző betegségek modellezésével foglakozó szakértője szerint ugyanakkor

a Kínán kívüli esetek 10 százaléka volt a felelős a tavaly február végére kialakult esetek 80 százalékáért.

Izraeli, indiai, hongkongi és kínai számítások alátámasztják a kalkulációt. A fertőző betegségekre persze alapvetően is jellemző az ehhez hasonló mintázat, de az új koronavírusra különösen.

Inkább a viselkedés tesz szuperterjesztővé

Lucy Li, a San Francisco-i Chan Zuckerberg Biohub fertőző betegségek modellezését végző munkatársa szerint néhány fertőzöttől rövid út vezet egy helyi kitörésig a szuperterjesztés jelensége miatt. Ha szuperterjesztő események láncolata alakul ki, annak pedig már valóban nagy hatása lesz.

A kutatók ugyan vizsgálják, hogy vannak-e olyan emberek, akik esetében biológiai oka van annak, hogy többeket fertőznek meg - például mert hangosabban beszélnek, esetleg több levegőt lélegeznek ki, mint mások, ezzel több aeroszolt a levegőbe juttatva -, de alapvetően nem hiszik, hogy esetükben ez lenne az oka annak, hogy hatékonyan terjesztik a koronavírust.

Valószínűbb, hogy viselkedésük tehető felelőssé ezért, például ha nem hajlandók távolságot tartani, maszkot viselni.

Mindezen túl Max Lau, az atlantai Emory Egyetem betegségek modellezésével foglalkozó kutatója azt állapította meg, hogy a hatvan év alatti, társasági eseményeken gyakrabban részt vevő emberek voltak jellemzően szuperterjesztők.

Kávézó, étterem, edzőterem kerülendő

Ami a hasonló események helyszínét illeti, azon túl, hogy a zsúfolt, távolságtartást lehetetlenné tevő beltéri helyszínek a legideálisabbak az ilyen típusú fertőzésátvitel szempontjából, tovább lehet még szűkíteni a kört. Jure Leskovec, a Stanford Egyetem kutatója anonimizált mobiladatok alapján derítette ki hogy az edzőtermek, kávézók és éttermek az igazi gócok: az ő

modellezésében is érvényes a 10-80 szabály,

azaz a helyszínek 10 százaléka felelt a feltételezett megfertőződések 80 százalékáért.

Mindezek ismeretében most annak van itt az ideje, hogy használjuk is a szuperterjesztéssel kapcsolatos ismereteinket. Van, amit nehéz megakadályozni: az olyan munkakörökben, ahol követelmény az egymás szoros közelségében végzett munka, nincs lehetőség arra, hogy érdemben csökkentsék a szuperterjesztés kockázatát. Az éttermek és ehhez hasonló zárt helyek esetében ugyanakkor könnyebben minimalizálható a kockázat: a körülmények javítása mellett korlátozások életbe léptetésével ezek akár működhetnek is ahelyett, hogy zárva kellene tartaniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Kína 2025-ben történelmi csúcsra növelte külkereskedelmi többletét, miközben az export továbbra is stabil növekedést mutatott, az import pedig az év végén élénkülni kezdett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem visszaesését más régiók bővülő kereslete ellensúlyozta, miközben az áruszerkezet egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek felé tolódott. A rekordtöbblet egyszerre járult hozzá a gazdasági növekedéshez és vet fel hosszabb távú kérdéseket a fenntarthatóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×