Infostart.hu
eur:
381.03
usd:
321.23
bux:
128078.01
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Détárné Molnár Andrea, a Szeghalmi Járási Hivatal hivatalvezetője átadja az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát Juhász Lajos háziorvosnak a vésztői orvosi centrumban 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

India először magát látja el oltással, a nyugati szállítmány késhet

Az Indiában gyártott AstraZeneca-vakcinából rendelő országok könnyen azzal találhatják magukat szemben, hogy az oltóanyag szállítása késlekedik, mivel a Szérumintézetnek mostantól az ország igényeit kell előtérbe helyeznie.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett oltását gyártó Szérumintézet vezetője, Adar Poonawalla a Twitteren írt arról, hogy mostantól felsőbb utasításra az indiai vakcinaigényt priorizálnia kell, amit a külföldre szánt adagok gyártásával egyensúlyban kell megoldania. A tweet a valóságban azt jelenti, hogy a közelmúltban a WHO által is engedélyezett, Indiában Covishield néven ismert oltás nehezebben jut majd ki az országból, mivel mostantól a hatalmas ország lakosságának igényei az elsők. Arról nem nyilatkozott, hogy kitől kapták ezt az utasítást, és további kommentárt sem kívánt hozzáfűzni a leírtakhoz, írta a CNBC.

A két oltás egyike

A Covishield az Indiában jelenleg adható két oltás egyike, amellyel vészhelyzeti használatbavételi engedéllyel a lakosságot oltják.

Első körben 300 millió ember, zömmel egészségügyi dolgozók, valamint 50 év fölöttiek és kiemelten veszélyeztetettek immunizálása a cél.

A másik adható oltás helyi fejlesztés, a Bharat Biotech terméke, ezt a klinikai tesztek futtatásával párhuzamosan oltják már élesben is.

Indiában február 20-ig 10,8 millió embert oltottak be, de a tervek szerint a következő hónapokban gyorsítani akarnak az immunizáció ütemén.

Szegény országoknak is szánják

A Covishieldet a WHO engedélyével a szervezet COVAX nevet viselő kezdeményezésén keresztül a világ alacsonyabb bevételű országaiban is adhatják már. Az év első felében 300 millió adagot kívánt az AstraZeneca a vakcinából 145 szegény országnak juttatni a COVAX-on keresztül. Ez az oltás jóval olcsóbb, mint a Pfizer vagy a Moderna szere, és nem is igényel olyan különleges tárolási és szállítási körülményeket, így Afrikában is könnyebb vele oltani.

A vakcina közben kanadai engedélyeztetés előtt is áll, a Szérumintézet pedig egy másik oltásból, a Novavax amerikai gyógyszergyár termékéből is egymilliárd adagot tervez gyártani még az idei évben.

Az indiai titok

Indiában eközben napról napra meglepő mértékben javul a koronavírus-helyzet. Az 1,4 milliárd fővel a világ legnépesebbjének számító országában valamivel tízezer fölött van a napi új esetek száma - ez a járványgörbe csúcsán bőven kilencvenezer fölött volt.

A kutatók még nem tudják, mi állhat a javulás hátterében

- ugyanakkor tény, hogy a járvány kezdete óta népszerűsítik az országban a maszkviselést, de a meleg és párás időjárás is közrejátszhat a dologban, akárcsak az, hogy az országban eleve sokféle betegség van jelen és a higiénés viszonyok sem ideálisak. Lehetséges, hogy az indiaiak immunrendszerének erőssége is közrejátszik abban is, hogy a napi halottak száma száz alatt marad. Fiatal is a lakosság, ugyanakkor érthetetlen, hogy épp akkor kezdtek a számok csökkenni, amikor a józan ész szerint, a hindu ünnepek idején emelkedniük kellett volna. Egyelőre nem tudni, mi az indiai titok, de most az oltásra nagy hangsúlyt helyez az ország.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×