Címke: arcok 1956-ból (134 cikk)

A bajtársai által csak "Zsidó Lacinak" becézett Nickelsburg László a legjobban szervezett fővárosi csoportot, a Baross térieket vezette. Kemény kézzel irányította társait, s erélyes fellépése hozzájárult a törvényes rend fenntartásához, a fosztogatások, önkényeskedések megakadályozásához. Az '56-os megtorlások utolsó perében ítélték halálra.

„Sanyi, ha egyszer hazakerülsz, mondd meg a családomnak, értük és a magyar hazáért haltam meg. Isten veletek csepeliek!” - ezt mondta Andi József katonatiszt utoljára bajtársának és barátjának, Kovács Sándornak.

„A Parlament őrzésével azért bíztam meg Mecséri János ezredest – a kormány felhívása után –, mert több ízben volt alkalmam képességeiről tudomást szerezni, és a páncélos csapatok legkiválóbb parancsnokainak egyikét ismertem meg benne” - mondta Maléter Pál Mecséri Jánosról.

Törekvése, hogy "megkeresztelje a kommunizmust" meghiúsult, de Erdélyben munkálkodó papként egy olyan, az alapvető polgári jogok alapján álló közös román-magyar államalakulat tervét körvonalazta, amelyről úgy vélte, elhozhatná a két nemzet békés együttélését. Szoboszlay Aladár portréja.

Egy ÁVH-s jegyzőkönyv szerint az emberek a "kulákok védőszentjeként" emlegették. Nyugdíjas ügyvédként 350 családot mentett meg a kitelepítéstől, igazi hívő ember volt. Vidéki, rendpárti forradalmárként állt ki hazájáért, a kádári megtorlás pedig éppen politikai és erkölcsi tartása és személyes hitelessége miatt rótta ki rá a legsúlyosabb ítéletet. Szobonya Zoltán portréja.

A családja később a bekecsébe varrva találta meg vécépapírra írt búcsúlevelét, amelyben az állt: "Bátran, felemelt fejjel és büszkén halok meg. Ezzel az utolsó szóval: Éljen Krisztus király és a haza!" Tihanyi Árpád portréja.

Minden erejével azon volt, hogy megakadályozza a vérontást; a törvényes rendezés pártján állt, Kádárék még azt is fontolgatták, hogy a konszolidáció érdekében beveszik a kormányba mint párton kívüli politikust. Szigethy Attilát azonban nem sikerült megnyerniük. Letartóztatása után néhány hónappal öngyilkos lett. Szigethy Attila portréja.

Kikeresztelkedett zsidóként megjárta a munkaszolgálatot, a családja nagy része Auschwitzban lelete halálát, ő maga pedig - letartóztatása előtt - egy keresztény párt szervezésén munkálkodott. Rajki Mártont azért váltották le az Újpesti Forradalmi Bizottság éléről, mert szívesebben tartottak radikálisabb társával, Kósa Pállal - később azonban a kádári megtorlás egy perben ítélte halálra mindkettejüket. Rajki Márton portréja.

Az összesen 93 tárgyalási napon át tartó, 33 vádlottat érintő, végül hét kivégzéssel zárult újpesti per – a Kósa Pál és társai elleni eljárás – az egyik legnagyobb volt a megtorlásokat tekintve.

„Kommunista voltam és az is maradok. Ezt vegyétek figyelembe a szavazásnál.” A Hazánk címmel megjelenő forradalmi lap 1956. november 10-i tudósítása szerint a Győri Kisfaludy Színház vezető rendezője, Földes Gábor ezekkel a szavakkal nyújtotta be lemondását.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételük miatt a forradalom leverését követő megtorlás során összesen hat nőt végeztek ki, köztük az 1932-ben született Havrila Béláné Sticker Katalint.

Kiváló klasszika-filológusként tartották számon, származása miatt azonban egyetemi karrierről nem is álmodhatott. Először életfogytiglanra ítélték, majd később - a megyei első titkár közbenjárására - halálos ítéletet szabtak ki rá. Emelt fővel viselte a megpróbáltatásokat, nem kért kegyelmet.

A Tompa utcai felkelők csak Bordósipkás Jancsinak hívták a piros svájci sapkája miatt. Szerszámkészítőként dolgozott. 1956. október 23-án csatlakozott a tüntetéshez, és amikor a Magyar Rádiónál megkezdődött az ostrom, Csepelről munkásokat, valamint fegyvereket hozott. Tildy Zoltán államminiszterrel is tárgyalt.

1956 sokszínű, és számos tekintetben Magyarország 20. századi történelmének esszenciája - véli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. A szervezet az '56 után halálra ítéltek peranyagait dolgozza fel, és igyekszik hű képet festeni a forradalom hétköznapi hőseiről. Mától az InfoRádióban 56 hétköznapon keresztül mutatjuk be egy-egy később halálra ítélt forradalmár életútját. A témáról a műsort szerkesztő Seres Gerda beszélgetett Földváryné Kiss Rékával, a bizottság elnökével.