eur:
414.47
usd:
398
bux:
79352.44
2024. december 23. hétfő Viktória

Arcok 1956-ból - Szobonya Zoltán

Egy ÁVH-s jegyzőkönyv szerint az emberek a "kulákok védőszentjeként" emlegették. Nyugdíjas ügyvédként 350 családot mentett meg a kitelepítéstől, igazi hívő ember volt. Vidéki, rendpárti forradalmárként állt ki hazájáért, a kádári megtorlás pedig éppen politikai és erkölcsi tartása és személyes hitelessége miatt rótta ki rá a legsúlyosabb ítéletet. Szobonya Zoltán portréja.

Új műsor indult reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Életrajz

Szobonya Zoltán

Szobonya Zoltán jegyző (1909-1958) Jánoshalma 1958. 09.29.

Az 1956-os forradalmat követő megtorló perek egyik visszatérő sajátossága, hogy a súlyos ítéletek indoklásában a bíróság egy meg nem történt eseményre és annak nem létező következményeire hivatkozik: „Igaz, hogy sem emberéletben, sem anyagiakban semmiféle kár nem keletkezett, de ha jöttek volna, lőttek volna...” – áll a dr. Szobonya Zoltán és társai elleni per 1957. november 27-én kelt ítéletének indoklásában. Szobonya azok közé a köztiszteletnek örvendő, vidéki rendpárti forradalmárok közé tartozott, akikre politikai és erkölcsi tartásuk és személyes hitelességük miatt mérte a legsúlyosabb ítéletet a kádári megtorló hatalom. Ahogy a vádirat fogalmaz: „Nézeteinek szenvedélyes vallása, s ezek mellett való határozott kiállása, állandó jellegű lelki tartalom... Itt hajthatatlanul vallott elvekkel áll a bírósággal szemben.”

A köznemesi származású, Szobonya 1909-ben született, 1938-ban jogi doktorátust szerzett. A háború alatt tartalékos főhadnagyként szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947-ben tért haza. Vallását gyakorló, igaz hívő ember volt, alispáni titkárként, járási jegyzőként dolgozott, majd nyugdíjazása után Mélykúton és Jánoshalmán ügyvédként, főként a kulákoknak kikiáltott családok ügyeit képviselte. Mélykúton 350 családot mentett meg a kitelepítéstől; egy 1955-ös ÁVH-s jegyzőkönyv szerint úgy emlegették őt az emberek, hogy „a kulákok védőszentje”. 1952-ben letartóztatták, mivel „nagyobb súlyú malacot vett a törvény szerinti megengedettnél.” 1953-ban térhetett vissza Mélykútra.

Amikor kiderült, hogy 1956. október 26-án Jánosfalván tüntetés lesz, a városi kommunista vezetésű tanács saját hatalmát féltve letartóztatta a köztiszteletben álló, megbecsült Szobonyát, ám a helybéliek nyomására végül szabadon kellett engednie. Szobonya a széteső kommunista tanácsrendszer helyén kiépülő demokratikus helyi, önigazgató szervezet, a Forradalmi Bizottság titkára lett. Megszervezte a nemzetőrséget, és sikerrel tartotta fenn a rendet. Ha kellett, a tömeghangulattal is szembefordult: megfékezte az indulatokat, elejét vette az önbíráskodásnak. Kapcsolatot épített ki a megyei és a járási bizottságokkal, élelmiszersegélyt küldött a harcoló budapestieknek. Október 31-én a Forradalmi Bizottság megfogalmazta 19 pontos követelését, amelyben többek között a nemzeti függetlenség és a szabadságjogok mellett állt ki, és engedélyezte a koalíciós pártok szervezését. Szobonya szoros kapcsolatban állt a helyi tüzéralakulat Forradalmi Katonai Tanácsával, s helyeselte, amikor a november 4-i szovjet támadás hírére az katonai előkészületeket rendelt el a község védelmére. Fegyveres konfliktus azonban nem történt, mert miután kiderült, hogy nem bontakozik ki országos általános védelmi harc, elrendelte a leszerelést. Amikor a szovjet csapatok elérték Jánoshalmát, egyedül maradva „fogadta” a vezetőket; a parancsnok akkor még köszönetet mondott neki a rendért és nyugalomért, de ez nem volt enyhítő körülmény abban a későbbi perben, amelyben éppen azt hozták fel legsúlyosabb bűneként, hogy a szovjet csapatok elleni katonai előkészületeket irányította.

A demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése vádjával tartóztatták le 1957. február 8-án. A koncepciós per vádja arra a feltételezésre épült, hogy ha jöttek volna a szovjet csapatok, akkor lőttek volna.

Zoltán bácsi végig megőrizte méltóságát a börtönben, békített, bátorított, erőt öntött belénk. S gondolkodásának középpontjában a becsületesség és a család melletti hűség állt”. Így emlékezett rá egykori sorstársa, Fónay Jenő.

Öt vádlott-társa közül a Lengyel-tanács egyedül őt, a 3 gyermekes édesapát ítélte halálra, amelyet másodfokon, a Legfelsőbb Bíróság Mecsér József vezette tanácsa szeptember 17-én helybenhagyott. 1958. szeptember 29-én végezték ki, utolsó szavai ezek voltak: „Hazámért és Jánoshalma népéért!”

Idézetek

Fónay Jenő, az egykori sorstárs a következő szavakkal emlékezett vissza Szobonya Zoltánra: „Zoltán bácsi végig megőrizte méltóságát a börtönben, békített, bátorított, erőt öntött belénk. S gondolkodásának középpontjában a becsületesség és a család melletti hűség állt”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Aleksandar Vučić szerb elnök azt állítja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök december 23-án, hétfőn Moszkvában tervez tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Minderre azt követően kerülhet sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának meghosszabbítását.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×