Címke: agykutatás (34 cikk)

Több mint száz beteg bevonásával kutatást indít a Semmelweis Egyetem Kettes Számú Gyermekgyógyászati Klinikája. A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét kutatva azt reméljük, hogy a mostani 50 százalékos túlélési arányon nagyban tudunk javítani, és új gyógyszereket fejlesztünk ki a gyermekkori agydaganat kezelésére – mondta az InfoRádiónak Szabó András, a Semmelweis Egyetem Kettes Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai, pszichiátriai rendellenességek széles körének magas kockázatát a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) kutatói szerint.

Olyan idegsejtcsoportot fedeztek fel magyar tudósok a felnőtt agyvelőben, amely az újonnan keletkező agysejtek vándorlását szabályozza. „Az a megfigyelésünk, hogy ezeket a sejteket sérüléssel aktiválni tudjuk, arra utal, hogy talán megvan a lehetőség arra, hogy egy távolabbi lépésként tudatosan befolyásolni, aktiválni tudjuk őket, és ezáltal az újonnan született sejteket a helyére juttathassuk” - mondta Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómia- Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.

Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok agyát is nagy sebességgel lehet vizsgálni egy új módszerrel, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki. „Az lesz majd egy nagy áttörés, ha ezt a technikát be tudjuk vezetni az orvosi alkalmazásokban is. Azon dolgozunk most, hogy mielőbb eljussunk odáig, hogy humán orvosi vizsgálatokat tudjunk végezni diagnosztikai vagy terápiás céllal” - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Rózsa Balázs agykutató.

Civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Ezen a kutatási témán dolgozik a friss ERC Consolidator Grant ösztöndíj nyertese, Dénes Ádám, aki a Szigma - a holnap világa című magazinműsorunkban beszélt a részletekről.

Ősidők óta foglalkoztat bennünket, hogy mi, emberek miben különbözünk az állatoktól. Volt időszak, amikor maga az összehasonlítás is eretnekségnek számított. A tudomány fejlődésével és az evolúció elméletének általános elfogadásával ma már tudjuk, hogy nagyon is közeli rokonságban állunk nemcsak az emberszabású majmokkal, de a DNS-ünk viszonylag nagyfokú egyezést mutat mondjuk az éti csigáéval is. Egészen mostanáig úgy tartották a kutatók, hogy az agyunk a főemlősök agyától főleg méretében és barázdáltságában különbözik. A legújabb eredmények viszont arra utalnak, hogy vannak olyan egyedi tulajdonságok az emberi agykéregben, amik talán lehetővé teszik, hogy az ember, a fajunk ennyire kiemelkedik szellemi képességek tekintetében az élővilágból – mondta Szegedi Viktor, a Szegedi Tudományegyetem kutatója az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinban.

A legfelsőbb döntéshozók nincsenek tisztában azzal, hogy a társadalomra a legnagyobb szociális és egészség-gazdasági terhet az agy betegségeinek ellátása jelenti - hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója az optogenetikával és az éntudattal kapcsolatos kutatási eredményekről is beszámolt.

Magyar tudósok megállapították, hogy az emberi agy nem csak méretében és barázdáltságában különbözik más emlősökétől, hanem minőségileg is kiemelkedik az állatvilágból. Az áttörést az hozta, amikor sikerült megmérni, hogy mennyivel erősebb a jelkapcsolat az emberi agysejtek között – hangzott el az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

Eredményesen működik a Nemzeti Agykutatási Program, amit széles körű összefogás övez - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a témában tartott konferencián. A program keretében magyar tudósok például kimutatták, az internetfüggőség agyszerkezeti változást okoz.

Az internetfüggőség hasonló elváltozásokat okoz az agy szerkezetében, mint a kábítószerfüggőség – állapították meg magyar kutatók. A függőség nem olyan erős, mint például a kemény drogok esetében, de a szerkezeti változások nem sokban különböznek – mondta el az InfoRádió Szigma – A holnap világa című tudományos magazinműsorában Janszky József kutató neurológus.

Hol születik az emlékezet? - erre a kérdésre találták meg mintegy véletlenül a választ a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportjának munkatársai. Berényi Antal agykutató szerint érdekes azon elgondolkodni, mi történne, ha az emléknyomok áttöltésének hatékonyságát növelni tudnák.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News.