Napjainkban az idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedések az egyik legnagyobb társadalmi problémát okozzák, ezen belül a vezető a szorongásos-depressziós megbetegedések problémaköre – hívta föl a figyelmet Nyiri Gábor agykutató. Ezek a betegségek azzal függnek össze, hogy az emberek

a negatív élményeiket hogyan dolgozzák föl.

Mindenki számára ismert, hogy a szorongás, a depresszió, a fóbiák, a poszttraumatikus stressz megbetegedés egy olyan jellegű megbetegedés, amiben az emberek a negatív élményeiket újra és újra megélik, olyan erőteljesen, hogy az már zavarja őket és egy pozitív visszacsatolással zavarja az életüket – magyarázta a szakember.

A mostani kutatás során a magyar kutatók azt próbálták megérteni, hogy a negatív élmények hogyan raktározódnak az agyban, illetve hogyan dolgozódnak föl. Azzal régóta tudott, hogy vannak bizonyos agyterületek, amelyeknek az ingerlése, vagy gátlása befolyásolja a negatív élmények megélését, feldolgozását, továbbá az is behatárolhat nagyjából, hogy melyek azok az agyterületek, ahol raktározódnak ezek az emlékeke – fogalmazott Nyiri Gábor, hozzátéve: amit most találtak, az az volt, hogy melyek azok az agytörzsben lévő sejtek, amik mindezt vezérlik. Ennek azért van nagyon nagy jelentősége, mert amennyiben megértjük, hogy melyek azok a sejtek az agyban, amelyek összehangolják azokat az élményeket, a negatív élményeknek a feldolgozását, és mind a megérzését, mind pedig a megélését lehetővé teszik, akkor ezek működését esetleg a későbbiekben valamilyen módon képesek lehetnek meggátolni a túlzott emlékvisszahívást és az ebből kialakuló esetleges szorongásos, vagy depressziós megbetegedéseket.

Az agykutató beszámolója szerint találtak egy teljesen új sejtpopulációt az agytörzsben. A kutatás során ezt ingerelték, vizsgálva, hogy az milyen viselkedési válaszokat ad az állatban. Azt találták, hogy amikor megingerelték az említett sejteket, akkor az állat, azon a területen, ahol éppen volt, mindenáron szeretett volna elkerülni, mindenképpen elmenekült onnan, akár a táplálkozását is félbehagyva. Abban az esetben pedig, amikor egy másik állat is a közelükben tartózkodtak, rendkívül agresszívak lett. Mindez pedig arra mutat, hogy ezek a sejtek segítenek abban, hogy az állat aktívan elkerülje a negatív élményeket. Ha ezeket a sejteket a szakemberek meggátolták, akkor viszont az állatok egyáltalán nem emlékeztek a negatív emlékekre.

Nyiri Gábor úgy látja, amennyiben emberek esetében sikerülne ezeket a sejteket gátolni, vagy csillapítani a működésüket valamilyen módon, bizonyos időszakokban, vagy gyógyszeresen, akkor lehetőség nyílna arra, hogy bizonyos típusú negatív élmény feldolgozásával összefüggő betegséget, depressziót, szorongást, fóbiákat, stresszmegbetegedéseket

valamelyest, vagy akár teljes egészében gyógyítsunk.

A szakember emlékeztetett, jelenleg is több száz ember él a világban, akiknek genetikailag módosították az idegsejtjeiket, ezáltal valamilyen fájdalmat, vagy egyéb más dolgot próbálva gyógyítani bennük.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják kedd este 7 órától az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorában.