Címke: afganisztán (484 cikk)

A menekültpolitika meghirdetett szigorításának jegyében Alexander Dobrindt azokat az afgánokat is távol tartaná, akiknek befogadására Németország korábban kötelezettséget vállalt.

A menekültpolitika szigorítását hirdette meg májusi hivatalba lépésekor a német kormány. Ez egyaránt vonatkozik a befogadásokra, illetve a kitoloncolásokra is, különös tekintettel az afganisztáni és a szíriai menekültekre.

Ismét lövöldözést jelentettek pénteken az Afganisztánt és Pakisztánt elválasztó határ menti térségből, a két ország egymást vádolja a harcok kirobbantásával, Kabul pedig hozzátette, hogy négy halálos áldozatról is tudni az afgán oldalon.

És nem csak 3204 elítélt örülhet.

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

Legalább húszra nőtt az afganisztáni, 6,3-as erősségű földrengés halálos áldozatainak száma, amely hétfő hajnalban rázta meg a Közép- és Dél-Ázsia határán fekvő ország északi részét, két hónappal a közelmúlt legsúlyosabb földrengése után.

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

Büntetőjogilag nem vonható felelősségre, így pszichiátriai intézetbe kerül az az afgán férfi, aki januárban késsel támadt egy gyermekcsoportra a németországi Aschaffenburgban, és két embert megölt – döntött az ügyben illetékes aschaffenburgi törvényszék csütörtökön.

A biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár az InfoRádióban arról beszélt, hogy a két országban nincs belső stabilitás, a kormányzatoknak kevés a ráhatása a sokszor önállóan cselekvő csoportokra, de többek között épp emiatt nem valószínű, hogy a vasárnapi összecsapás nagyobb háborúvá fajul majd.

Vasárnap ismét fellángolt a konfliktus Pakisztán és Afganisztán között annak ellenére, hogy tűzszünet van érvényben a felek között.

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze két százaléka tér vissza hazájába. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: léphetne ugyan az ügyben az EU, kicsi az esély erre.

Pakisztán és Afganisztán vasárnap azonnali tűzszünetről állapodott meg a Katarban folytatott tárgyalásokat követően, amelyek célja az volt, hogy tartós békét teremtsenek a két ország határán, miután az ott történt összecsapások több tucat halálos áldozatot követeltek.

A héten már másodszor csaptak össze a pakisztáni és az afgán erők egy távoli északnyugati határvidéken. A pakisztáni állami média azzal vádolta az afgán csapatokat, hogy „indokolatlanul nyitottak tüzet”.

Összecsapások törtek ki a hét végén az afganisztáni-pakisztáni határon, a tálib védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, a támadás megtorlás volt Pakisztán Kabul elleni légicsapásáért. Pakisztán válaszul lezárta két, Afganisztánnal határos átkelőjét.

A tálib vezetés korlátozó intézkedései következtében a hét elején megbénult a telekommunikáció és leállt az internet Afganisztánban. A humanitárius katasztrófa szélén álló közép-ázsiai országban ennek beláthatatlan következményei lehetnek.

Megbénult a telekommunikáció Afganisztánban, a tálib vezetés korlátozó intézkedései következtében kedden már második napja nem volt internetkapcsolat az egész országban, és nem működtek a mobiltelefonok sem.

Afganisztán egész területén leállt az internetszolgáltatás – közölte hétfőn az internetforgalmat figyelő, londoni székhelyű NetBlocks szervezet.

A kabuli kormány vasárnap elutasította Donald Trump amerikai elnök ajánlatát az afganisztáni Bagram légitámaszpont visszavételére, négy évvel azután, hogy az Egyesült Államok kaotikus körülmények között kivonta hadseregét Afganisztánból és a hatalmas katonai létesítmény a tálibok kezébe került.

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint a menetrend szerinti repülőkre és a charterjáratokra is rendőri kísérettel kell feltenni az érintetteket, de már nem csupán a fiatal, bűnöző férfiakat, hanem azokat a családokat is, amelyekben a nőkre a "régi sorsuk" vár.

Noha újabb afgán menekültek befogadásáról vita van a német koalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD között, a Németországban tartózkodó, bűnözőknek nyilvánított migránsok kitoloncolásáról sokkal inkább konszenzus áll fenn. Közvetve ezt erősítette meg Alexander Dobrindt konzervatív belügyminiszter, aki szerint erről „technikai szinten” már folynak tárgyalások a tálibokkal.