Infostart.hu
eur:
387.77
usd:
329.09
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tálib fegyveres az afgán központi bank zárolt valuta-tartalékainak feloldását és a nemzetközi segélyek újraindítását követelő tüntetők mellett az amerikai nagykövetségnél Kabulban 2021. december 21-én. A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-i hatalomátvételét követően az Egyesült Államok befagyasztotta a hozzávetőleg kilencmilliárd dollárra tehető vagyont, aminek következtében drasztikus devizahiány jelentkezett, s elszabadult az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok ára a dél-ázsiai országban. Az afgán költségvetés háromnegyedét finanszírozó nemzetközi segélyek leálltak. Ebből fakadóan a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán gazdasága összeomlott.
Nyitókép: MTI/EPA

A internet leállítása hagyján, teljesen elnémult egy ország

Megbénult a telekommunikáció Afganisztánban, a tálib vezetés korlátozó intézkedései következtében kedden már második napja nem volt internetkapcsolat az egész országban, és nem működtek a mobiltelefonok sem.

Diplomáciai források az AFP francia hírügynökségnek elmondták: gyakorlatilag nincs sem internet-, sem mobilszolgáltatás, és miután Afganisztánban a vezetékes telefonálás is az interneten történik nagyrészt, ez sem működik. Egy ENSZ-alkalmazott arról számolt be, hogy a munkájában komoly fennakadás van a korlátozás miatt,

rádiós kommunikációra és műholdas összeköttetésre igyekeznek átállni.

A tálib hatóságok szeptember elején kezdték el több tartományban korlátozni vagy erőteljesen lassítani az emberek hozzáférését az internethez az "erkölcstelenség" és a "morális korrupció" elleni küzdelemre hivatkozva. Hétfő este a mobiltelefonok térereje és az internetkapcsolat mindenhol fokozatosan gyengülni kezdett, mígnem végül az összeköttetés a korábbi megszokott szint 1 százaléka alá esett - közölte az internetforgalmat figyelő, londoni székhelyű NetBlocks szervezet.

A DataReportal nevű honlap szerint 2025 elején 13,2 millióan használták az internetet a nagyjából 38 milliós népességű Afganisztánban. Valamivel több mint 4 millióan voltak jelen a közösségi médiában, ami a teljes lakosságnak kevesebb mint 10 százaléka.

Afganisztán a világon az egyetlen olyan ország, amelyben a lányok az általános iskola elvégzése után nem tanulhatnak tovább, és a nőknek nagyrészt tilos dolgozniuk. Ezeket a tilalmakat az internet segítségével a társadalom egy része eddig valamelyest ki tudta játszani.

Bár a nőket kizárták a közéletből, az internetnek köszönhetően egy kis ablak mégis nyitva volt számukra a külvilág felé. Ennek bezárásával még nagyobb lett az a börtön, amelybe az afgán lányok és nők már eddig is belekényszerültek, elvágták az utolsó összeköttetésüket az oktatás, a munka és a külvilág felé - mondta Macarena Saez, egy jogvédő szervezet munkatársa.

Az internet betiltása a cenzúra példa nélküli kiterjesztésével jár együtt, amivel óriási csapást mérnek az újságírásra és az emberek információhoz való jogának érvényesülésére - jelentette ki Beh Lih Yi, a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet regionális igazgatója.

Az internet betiltásával teljesen megbénulhat a városok gazdasági élete, és a bankszektort is érintheti a leállás.

"Telefon és internet nélkül tehetetlenek vagyunk, minden szállítást mobiltelefonnal intéztünk. Most olyan, mintha ünnepnap lenne, mindenki otthon ül, teljesen leállt a piac" - mondta el az AFP-nek egy kabuli kereskedő.

A valós idejű repülőgép-követési információkat közlő Flightradar24 oldal szerint kedden töröltek több olyan nemzetközi járatot, amelyet Afganisztánba terveztek.

Néhány perccel a hétfő esti teljes leállás előtt egy kormányzati tisztségviselő az AFP-nek azt mondta: az intézkedés "újabb utasításig" lesz érvényben.

"Nincs másik rendszer, amelyen kommunikálni lehetne, a bankszektort, a vámhivatalt, az egész országot érinti majd" - közölte.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×