Infostart.hu
eur:
384.68
usd:
333.85
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Seismograph and Earthquake - 3D Rendering
Nyitókép: Petrovich9/Getty Images

Videón, ahogy rázkódik a föld Afganisztánban, sok a halott

Legalább húszra nőtt az afganisztáni, 6,3-as erősségű földrengés halálos áldozatainak száma, amely hétfő hajnalban rázta meg a Közép- és Dél-Ázsia határán fekvő ország északi részét, két hónappal a közelmúlt legsúlyosabb földrengése után.

A rengés epicentruma Mazar-i-Sharif közelében, Balh tartományban volt, a földmozgás 28 kilométer mélységben történt - jelentette az USGS amerikai földtani szolgálat. A szervezet narancs riasztást adott ki, „jelentős áldozatok és széles körű károk” lehetőségére figyelmeztetve.

„Mintegy 320 honfitársunk megsérült és több mint húszan meghaltak” Samangan és Balh tartományban – közölte Sarafat Zaman, az egészségügyi minisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy ez ideiglenes becslés.

A Samangan tartományi egészségügyi hatóság szóvivője, Szamim Dzsojanda közölte, hogy az áldozatokat és sérülteket kórházakba szállították, a helyi egészségügyi intézmények zsúfoltak. A földrengés részben megrongálta a város híres kék mecsetjét is - erősítette meg Hadzsi Zaid, Balh tartomány szóvivője.

A földrengést a több száz kilométerre fekvő Kabulban is érezni lehetett; helyszíni tudósítások szerint sokan rémülten rohantak az utcára.

Az afgán hatóságok figyelmeztettek, hogy az áldozatok száma a mentési munkálatok előrehaladtával még emelkedhet, mivel a kommunikáció több hegyvidéki térségben megszakadt.

Afganisztánt az utóbbi években többször is súlyos földrengések sújtották. Augusztusban több mint kétezer ember halt meg egy 6-os erősségű keleti rengésben, míg 2023-ban Herat térségében mintegy 1500 halálos áldozatot követelt egy földrengéssorozat. A Hindukus-hegység térsége két nagy aktív törésvonal találkozásánál fekszik, ami miatt az ország különösen földrengésveszélyes.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×