A különböző országok eltérő módon kezelik a kilométerórák visszapörgetésével elkövetett csalásokat: van olyan ország, ahol nincs erre vonatkozó hatályos jogszabály, míg máshol, például Franciaországban akár 300 ezer eurós (118 millió forint) pénzbírsággal is sújthatják a hamisítókat – írja a vezess.hu a carVertical autóipari adatszolgáltató közleménye alapján.

Magyarországon a csalók akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A portál szerint azonban a bíróság végső döntése sok tényezőtől függhet, és a csalók legtöbbször elkerülik a súlyos büntetést. Pedig ha feltételezzük, hogy a hatóságok minden kilométeróra-visszatekerésért 3000 eurós (1,2 millió forint) bírságot szabnak ki, és az érintettek elleni vádemelések sikerrel járnának, Magyarország akár évi 151 millió eurót (60 milliárd forint) is beszedhetne. Egy sikeres precedens után ráadásul nagy valószínűséggel csökkenne is a csalási arány - állapította meg a carVertical.

De ez nemcsak Magyarországon van így, hanem más országokban is.

A jogszabályok jóformán sehol sem akadályozzák meg a csalókat a bűncselekmények elkövetésében:

a kilométerórák visszapörgetése Magyarországon az autók 6,1, Szlovákiában 4,5, Horvátországban pedig 3,5 százalékát érinti,

ami arra utal, hogy a jelenlegi szabályozás nem veszi el a jogsértők kedvét a futásteljesítmény manipulálásától.

A szomszédos Szlovákiában a helyi hatóságok 5000 és 50 000 euró közötti (2-20 millió forint) bírságot szabhatnak ki mindenkire, aki kilométeróra-csalással üzletel. Ezen túlmenően a jogsértők akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak. A horvát jog nem említi ténylegesen a kilométer-számláló manipulálását, de a gyakorlatban csalásnak tekinti. Az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

Lengyelországban a csalók akár 5 évig, Csehországban, Litvániában és Franciaországban 2, Spanyolországban 3,5, Olaszországban 3 és Németországban 1 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak. Ezek azonban csak a maximálisan kiszabható büntetések, amelyeket többnyire nem alkalmaznak – jóval gyakoribb a pénzbírság.

A szigorúbb jogszabályokkal nem jár feltétlenül együtt a kevesebb csalási eset, hiszen a futásteljesítmény-csalás regionális probléma is: Kelet-Európában gyakoribb, mint Nyugaton, az alacsonyabb jövedelmek és az importált autók nagy száma miatt. Míg a futásteljesítmény-hamisítás technikailag sok országban illegális,

az ilyen esetek bizonyítása problémás lehet.

A határokon átívelő tranzakciók lehetőséget teremtenek arra, hogy egy autót az egyik országban bejegyezzenek, majd egy másik országban hamis futásteljesítménnyel eladjanak – olvashatjuk a vezess.hu cikkében.

Magyarországon a carVertical szerint 240 ezer forintos pénzbírsággal sújtották azt a szabálysértőt, aki 500 ezer kilométerrel hamisította meg egy jármű futásteljesítményét – ez az összeg össze sem mérhető a félmillió futott kilométerrel meghamisított autó vásárlásakor elszenvedett anyagi veszteséggel.