eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A balesetben részes, Magyarországra visszatérő Viking Sigyn szállodahajó a visegrádi hajóállomáson  2019. június 10-én. A hajó május 29-én ütközött össze a Hableány sétahajóval, amely felborult, majd elsüllyedt a Margit hídnál. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították. A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
Nyitókép: Cseke Csilla

Védőbeszéd a Hableány-ügyben: az ukrán kapitány ártatlan?

Tóth M. Gábor, Jurij C. védője bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiányában kérte védence felmentését, perbeszédében többször is arra utalt, hogy Lombos László, a Hableány kapitánya a felelős a történtekért.

A védőbeszéddel folytatódott a Hableány-per tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Tóth M. Gábor, Jurij C. hajóskapitány védője azt kérte, hogy bizonyítottság hiányában mentse fel a vádlottat a bíróság a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége alól, valamint bűncselekmény hiányában mentse fel az ukrán hajóst a 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vádja alól – írja a magyarnemzet.hu.

Az ügyvéd perbeszéde szerint

a tragédia bekövetkezéséért a kizárólagos felelős Lombos László, a Hableány kapitánya, aki maga is áldozata a szerencsétlenségnek.

A védő szerint ő nem tartotta be a hajózási szabályokat, az ügyvéd szerint nem is ott kellett volna hajóznia, ahol jártak, és nem adott elsőbbséget.

Korábban, szeptember 5-én a vádbeszédében mindenben fenntartotta a vádat Nováki Miklós ügyész. Az ukrán kapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével és 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolják.

A vád szerint Jurij C. a Viking Sigyn szállodahajóval 2019. május 29-én, az esti órákban a Duna bal partján található V. kerület, Akadémia nevű hajóállomásról indult el északnak, a Margit híd irányába. A Dunán ekkor azonos irányba közlekedett a Hableány nevű sétahajó, amelyen utasként 33 dél-koreai állampolgár, valamint a magyar személyzet, a kapitány és egy matróz tartózkodott. A Hableány a Parlament előtt balról megelőzte a Viking Sigynt, majd előtte hajózott, és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A Sigynt kormányzó kapitány ennek ellenére gyorsítani kezdett. Ekkor körülbelül öt percig szabad szemmel és a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány hajó helyzete, iránya és sebessége, de a kapitány azonban a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte, a biztonságos távolságot nem tartotta meg, az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést nem adta le.

A két hajó összeütközött, és a szállodahajó maga alá sodorta a sétahajót, amely azonnal elsüllyedt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×