Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Közúti ellenőrzésre figyelmeztető tábla a budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok közelében 2016. április 4-én. Az új kamerák, amelyek április 5-én reggeltől fognak működni, sebességmérés mellett - a többi között - forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

A közúti ámokfutóknak a kocsiját is elvehetik - de nem nálunk

2011 és 2020 között a felére kellene csökkenteni a közúti halálos balesetek számát, ehhez képest néhány biztató év után idén már 7,1 százalékos az éves növekedés. Magyarország közlekedésbiztonsága Európában az egyik legrosszabb - hangzott el a Kriminálexpón.

Néhány éve javulás látszott, ám az utóbbi évben ismét nőtt a közlekedési balesetek száma, az ittas vezetők aránya. A Kriminálexpó nevű rendezvényen elhangzottakról a Zoom.hu közölt összeállítást, amiből kiderül, október végéig már 513-an haltak meg az utakon. A válság elmúltával ráadásul egyre többen autóznak, és a gyorshajtás is egyre több, ami a halálos és súlyos balesetek harmadát okozza.

Magyarországon kívül egész Európában romlott a közlekedésbiztonság. Mint Holló Péter közlekedési kérdésekkel foglalkozó kutató és Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője elmondta, az általános terrorfenyegetettség elleni küzdelem jelentős számú rendőrt vont el az utakról.

Noha a magyar utakon 2016-ban megjelent a VÉDA szupertraffipax, ami látványosan csökkentette a halálos balesetek számát (csökkent az autózók átlagsebessége),

mostanra már "fejből tudják" az autósok, hol várható mérés, és közvetlenül előtte lassítanak.

Egy új ötlet szerint azonban két fix sebességmérő pont között átlagsebességet is tudnak mérni, így mindenkit meg lehet büntetni, akinél ez az érték túllépi a határt.

A környező országokban különböző módszerekkel élnek:

  • Szlovénia: a közlekedés bűnözői ellen a hollandoknál, svédeknél, angoloknál divatos módszert átvéve a véralkoholszintnek megfelelő horribilis pénzbírságot szabnak ki, illetve jogosítványbevonással élnek és nyilvántartásba is veszik, drasztikus esetben új vizsgára kötelezik a gyorshajtót, ittas vezetőt. Belső utasítás, hogy a mérőket napi 7 órán át kell dolgoztatni. A visszaesőktől az autót is el lehet venni.
  • Olaszország: a VÉDA-hoz hasonló a rendszer, emiatt megnőtt a szakaszhatárokon lévő éttermek, benzinkutak forgalma, ahol "lecsúsztatják" a gyorshajtással nyert időt.
Egy EU-s utasítás szerint 2020-ra a 2011-es szint felére kell csökkenteni a közúti halálos áldozatok számát,

egy ajánlás pedig azt tűzte ki célul, hogy 2050-re ne legyen halálos baleset.

Hazánkban a célok megvalósulásához évente bő 6 százalékos csökkenést kellene elérni, ám

ehelyett idén már 7 százalék fölötti a növekedés.

Magyarország közlekedésbiztonsága Európában az egyik legrosszabb.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×