eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Sok múlik a mozgósításon – februári pártpreferenciák

Sok múlik a mozgósításon – februári pártpreferenciák

Nem rajzolódnak ki markáns tendenciák a pártok támogatottságában, bármennyire is sok kampányesemény volt az elmúlt hetekben – közölte a Závecz Research.

A Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka nevezte meg a leginkább kedvelt pártként, ez minimális, 1 százalékpontnyi csökkenés. A Jobbiknál érzékelhető leginkább a változás, araszolva, az elmúlt két hónapban 1-1 százalékponttal bővült a támogatói kör – jelenleg 11 százalékosak. Első alkalommal mérte együtt az MSZP-Párbeszéd listát a Závecz Research, lényegében összeadódott a két párt korábbi támogatottsága, a politikai szövetséget 9 százalék preferálja. A Demokratikus Koalíció és az LMP tábora sem módosult az elmúlt egy hónapban, előbbi 5, utóbbi 4 százalékon áll.

A kisebb pártok támogatottsága sem változott: a Momentum továbbra is 2 százalékos, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja 33 százalékos.

A biztos pártválasztók csoportja nem lett nagyobb, a választópolgárok nagyjából négytizede sorolható ide. A választás előtt szűk két hónappal – amikor az adatfelvétel történt – az aktív és elkötelezett szavazók körében a Fidesz 51 százalékot ér el, a Jobbik 17 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd listáját az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak.

Január és február között 40-ről 43 százalékra nőtt a kormányváltást szorgalmazók aránya. Ennek a közel három és félmilliós csoportnak a nagyobb része, héttizede a tagolt ellenzéki térfél valamely pártját támogatja. A kormányváltók háromtizede, több mint egymillió választópolgár viszont politikai szándékához nem talál magának pártot.

A jelenlegi aktivitás alapján e csoport április 8-án való részvétele mérsékeltnek tűnik, ugyanis mindössze 26 százalékuk ígéri biztosra, hogy ott lesz az urnáknál. Rajtuk kívül még 23 százalékuk valószínűsíti, hogy tényleges szavazóvá válik. Nagyjából tehát félmillió olyan kormányt váltani akaró választópolgár van, akik voksolást terveznek, de ehhez a hátralévő másfél hónapban azonosulnia kell valamely párttal. Ők jelentik az ellenzék elérhető tartalékát.

A kormány maradását kívánók aránya 37 százalék, ez 3 millió választópolgárt jelent. Túlnyomó többségük Fidesz-szavazó (a kormánypárti tábor 2,6 milliós), nagyjából százezren más pártoknál vannak, s 300 ezren bizonytalanok, egyelőre nem sorakoztak fel a Fidesz mögé. Talán hattizedük megteszi, ennyien jelezték, hogy biztosan vagy valószínűleg elmennek voksolni. Ha így lesz, akkor a Fidesz körülbelül 150 ezer fővel növelheti táborát a kormánypárti bizonytalanok köréből.

Nemcsak a kormány mellett érvelő és a távozását kívánó aktuálisan bizonytalan csoportok határozhatják meg a parlamenti választás kimenetelét, hanem a pártok mostani szimpátiatáborának sikeres vagy sikertelen mozgósítása is. Jócskán van tennivalójuk ezen a téren, hiszen a Fidesz, a Jobbik és az DK táborának hat-hattizede ígéri, hogy biztosan elmegy szavazni.

Ha a jelenlegi szimpatizánsok teljes körét szeretnék elvinni az urnákhoz, akkor a kormánypártnak 1 millió hívét kell aktivizálnia a hátralévő hetekben, a Jobbiknak 350 ezer, a DK-nak 150 ezer támogatóját kell meggyőzni arról, hogy ne hezitáljanak, hanem menjenek el szavazni. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP táborának 56-56 százaléka tekinti magát elszántnak a részvételében, ami azt jelenti, hogy a sikeres szerepléshez szimpatizánsaik maradék részét, 300 ezer illetve 150 ezer főt a kampány során rá kell bírniuk az áprilisi választáson való megjelenésre.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×