eur:
411.03
usd:
394.43
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a magyar soros elnökség programjáról az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Orbán Viktor politikája egy lehetséges hidegháborúra is felkészült - mondja az elemző

Az EU elnökség tovább élezte a konfliktusokat a magyar vezetés és a mainstream uniós politikusok között. Kevés szó esik azonban arról, miért alakult így. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádió megkeresésére erre kereste a választ.

Az biztos, hogy az Európai Unió egy régebbi geopolitikai felfogással rendelkezik, mint például Orbán Viktor - vélekedett az InfoRádióban Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.

"Azt is tudjuk, hogy kissé eufemisztikusan nagyon más a demokráciaképük, a demokráciáról alkotott felfogásuk. Innentől kezdve a geopolitikai átalakuláshoz is teljesen más a hozzáállásuk. És nem tudjuk még, hogy melyik lesz a hatékony, de az biztos, hogy nagyon máshol vannak a hangsúlyok" - részletezte.

A konfliktus

A Magyarország és az EU közti konfliktusok jellegéről szólva elmondta, az Európai Uniónál valóban a demokrácia védelme volt mindig is a hangsúlyos, és ez egy nagyon fontos ideológiai kérdés, ez mozgatja a politikai cselekvést, de eközben az átalakulás és a különböző konfliktusok - háborúk - mentén megváltozott az, hogy hogyan kell hozzáállni a világpolitikához.

"Egyre inkább előtérbe kerül a geopolitikai szempont az Európai Unión belül, és ugye 2019-ben Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak a legfőbb célja a geopolitikai fókusz lesz. Mára ez inkább a további bővítés felé mozdult el. Tehát például az ukrán csatlakozás vagy a moldáv vagy akár a nyugat-balkáni terjeszkedés, ezek kerültek előtérbe" - mutatott rá.

Hozzátette, az Európai Unión belül van egy nagyon erős belső konfliktus azok között, akik úgy gondolják, hogy a demokráciaelméletnek vagy a demokráciavédelmi szempontoknak kell erősebbeknek lenni, netán elsődlegesnek.

Szerinte még azok is, akik úgy gondolják, hogy a geopolitikai szempontnak kell erősebbnek lenni, és meg kell kezdeni ezeket a bővítési tárgyalásokat, hogy a megfelelő érdekközösségben legyenek ezek az országok - hiszen így lehet védeni az ő demokratikus értékeiket vagy biztosítani azt, hogy

megfelelő pufferzónák legyenek az EU körül -,

ők is a demokráciaelméleti szempontot tartják fontosnak, még akkor is, ha ez nem feltétlenül jelenik meg náluk.

Orbán Viktor álláspontja

"Most ezzel szemben van egy harmadik, nagyon erősen különböző megközelítés, Orbán Viktoré, amely egész egyszerűen ezt a kérdést, a geopolitikai szempontot teljes mértékben elválasztja a demokratikus elem védelmétől, és ez egész egyszerűen nem játszik szerepet az ő politikájában" - mondta Lakatos Júlia.

Hogy valóban észrevehető-e különbség a hagyományos, régebb óta működő demokráciák, illetve az újonnan csatlakozott országok politikája között, arról úgy vélekedik, "egyre többen érzik így", más kérdés, hogy milyen mértékben történt például állampolgári nevelés, vagy az integrációnak olyan formája, ami a demokratikus értékekre nevelt, azon túl, hogy átvettük ezeket az intézményeket, jogszabályokat.

"Senki nem születik úgymond nyugati típusú demokratának, és egyre inkább azt látjuk, hogy eltérő fejlődési utak is vannak. Nemcsak a történelem tért vissza, hanem a geopolitika is visszatért. És innentől kezdve olyan új típusú kihívások érik ezeket az országokat, amit nagyon nehéz egy ennyire nagy közösségnek egyformán kezelni. Ha az Európai Unió alapító atyái látnák a mai uniót, hogy 27 tagállam egységesen kéne valamilyen módon reagáljon ezekre a dolgokra, biztos, hogy a legvadabb elképzeléseikben sem tudták ezt elképzelni."

Változás

Az unió tehát nagyon sokat változott, de szerinte fejlődött is, megteremtette a saját fennmaradásának feltételeit, és biztos abban, hogy a bővülés is meg fog történni.

"Az Európai Unió úgy érzi, hogy a demokratikus elemek védelmével, egy nagyon erős normatív politizálással visszaállítható a korábbi rend.

Az a konszenzus, ami kialakult a második világháború után, és ami az Európai Unió jelenlegi állapotát, vagy az utóbbi, a 2000-es évek eleji állapotát jellemezte és lehetővé tette.

Ezzel szemben például Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ez már sosem fog visszatérni, hanem egész egyszerűen egy új világrend lesz, ami inkább a hidegháborús korszakot fogja idézni, ennek megfelelően politizál ő" - fogalmazott Lakatos Júlia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×