Oroszország immár nem részese a kínzást és embertelen bánásmódot tiltó európai egyezménynek – az erről szóló rendelet november 1-től érvényes – közölték Moszkvában.

Ennek nyomán megszűnt az emberi jogok és a jogállamiság felett őrködő, nem uniós szervezet, az Európa Tanács joga arra, hogy független ellenőrzéseket végezzen az orosz börtönökben és büntetés-végrehajtási intézményekben.

Oroszország még 2025 októberében értesítette az Európa Tanácsot a kilépésről és a szabályok szerint a döntés egy évvel később lépett hatályba. A megállapodást Moszkva 1998-ban írta alá, de az Ukrajna elleni invázió kezdete után elmérgesedett a viszonya a Tanáccsal – annyira, hogy közölte: kilép a szervezetből, miközben az intézmény úgy döntött, hogy kizárja a soraiból. Ezt követte a tavalyi döntés a kínzást tiltó egyezmény felmondásáról.

Az orosz tagság idején az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága harminc alkalommal járt az országban, és több mint 450 létesítményt ellenőrzött.

Moszkva azonban a látogatásokról készült jelentések közül mindössze négynek az eredményét engedte nyilvánosságra hozni. A szervezet szerint Oroszország volt az egyetlen tagállam, amely következetesen akadályozta a jelentések közzétételét.

Az ukrajnai háború kezdete óta a bizottság számos beszámolót kapott az orosz illetékesek által elkövetett kínzásokról és bántalmazásokról, nemcsak az elfoglalt ukrán területekről, hanem Oroszországból is. Mivel az orosz hatóságok már nem működtek együtt, a bizottság 2022 óta nem tudott helyszíni vizsgálatokat végezni.

Jeva Merkacseva, az orosz elnökség alá tartozó Emberijogi Tanács tagja még a kilépési folyamat kezdetén azt állította, hogy a lépés nem jelenti a kínzás legalizálását, nem jelenti azt, hogy törölnék a törvényeinket. „Nálunk a nemzeti törvények tiltják a kínzást” – hangoztatta.

Ugyanakkor az orosz nyelvű médiában is több tudósítás jelent meg arról, hogy az orosz erők nemcsak az elfogott ukrán katonákat, de saját állományuk tagjait is kínozták és megalázó büntetéseknek vetették alá.

Az egyik kirívó esetet pedig a Wagner magánbiztonsági cég követte el az ukránoknak magát megadó, majd visszaküldött emberével: kalapáccsal agyonverték és erről videó is készült.

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői által megkérdezett, szabadon engedett ukrán hadifoglyok 96 százaléka számolt be arról, hogy orosz fogságban megkínozták vagy más módon bántalmazták, miközben az oroszok szerint az ukrán fogva tartók sem bántak kesztyűs kézzel az ő katonáikkal. Alan Mitchell, a bizottság elnöke szerint a kilépéssel nemcsak az európai ellenőrzési jogkör szűnik meg, hanem minden független nemzetközi felügyelet is véget ér az oroszországi fogva tartási helyeken.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő technikai jellegűnek nevezte a kilépést és azt állította: Oroszországnak továbbra is vannak nemzetközi kötelezettségei a kínzás megelőzésére, például az ENSZ 1984-es kínzásellenes egyezménye alapján. Felemlegette viszont, hogy a háború kezdete után nem engedték, hogy az ET illetékes bizottságába új orosz tagot válasszanak.