Címke: árhullám (65 cikk)

A Dunán levonuló kisebb árhullám lehetőséget adott a Gemenc Zrt.-nek és a vízügyi igazgatóságoknak, hogy megkezdjék a hullámtéren kívüli erdők vízpótlását, ezzel mérsékelve az aszálykárokat. Mézes Gergely, a Gemenc Zrt. erdészetvezetője az InfoRádióban elmondta: nem lehet tétlenkedni, hiszen a növény- és állatvilág nagy veszélyben van, például a fokozottan védett fekete gólyák fészkelése is nagymértékben függ a folyamatos vízborítottságtól.

A mostani nagy árhullám elvonult, és jelenleg nincs közvetlen veszély, de a Kovászna megyei település lakosai tudják, újabb nagyobb esőzések esetén megint aggódhatnak házaik, gazdaságaik miatt. Németh Zoltán nagyborosnyói református lelkész az InfoRádióban elmondta: a falu lakóépületeinek egynegyedét sújtotta az árvíz, a lakások jelentős részében másfél méteres víz állt.

Ha nem érkezik árhullám a Tiszán, akkor a vízügyi igazgatóság egészen a tavaszi feltöltésig ezt a vízállást tartja.

Szeptemberben a töltések kiépítettsége jobb volt, mint a 2013-as árvíz idején, és idén számos olyan szakaszon is hatékonynak bizonyultak a védművek, ahol korábban nem lehetett megállítani a vizet – mondta az InfoRádióban a Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője. Bíró Tibor szerint nagyon hasznos, hogy már árvízvédelmi gyakorlópálya is a vízügy rendelkezésére áll, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az előrejelzések terén még javulni kell.

Csaknem két hét után most már biztonsággal kijelenthető, hogy az összes magyarországi szakaszon apad a Duna, de a déli területeken még mindig folynak a védekezési munkálatok – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella hozzátette: minden átvezényelt vízügyes szakember visszatérhetett a saját igazgatóságához, mostantól a károk felmérésére, illetve a helyreállítási munkákra lehet összpontosítani.

A Főkert szakemberei a következő napokban tüzetesen átvizsgálják a fákat a Római-parton, az Óbudai-szigeten és Margitszigeten, mert az elmocsarasodott talajból bármikor kifordulhatnak. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze az InfoRádióban elmondta: amíg a talaj nem szárad ki, addig biztosan nem engedik be az embereket az érintett területekre.

Lassan levonul az ár, a csúcsa várhatóan ma éjjel hagyja el az országot. A vízügyesekre azonban további feladatok várnak: zajlik az ideiglenesen kiépített gátak, magasítások mérése és az adatok rögzítése a későbbiekre, ezeknek a védműveknek a bontása, illetve a helyreállítás előkészítése.

Úgy néz ki, minden adott volt ahhoz, hogy a ciklon elárassza Európa középső részét.

Ercsi polgármestere szeptember 17-én rendelte el a harmadfokú árvízvédelmi készültséget, a helyi rakpartot pénteken zárták le. Szabó Tamás külön kitért az ár ellen menekülő vadak helyzetére és megvédésére, valamint arról is beszélt, milyen munkákat kell elvégezniük az árhullám levonulása után.

A helyi rendőrség azt kéri az autósoktól, hogy az útlezárás időszakán túl is nagy figyelemmel közlekedjenek a fokozott vadveszély miatt, ugyanis az erdőkből, és az ár elől menekülő állatok gyakrabban bukkanhatnak fel a forgalmas szakaszokon is.

Több napig is eltarthat, mire az árvíz levonulását követően meg tudják tisztítani a lezárt utakat a Magyar Közút munkatársai, ezért az autósok türelmét kérik.

400 hívás érkezett már az árvízvédelmi vonalakon.

Egy másik fontos tényező, ami nélkül sokkal durvább helyzet is kialakulhatott volna, az alpesi havazás.

Egy őslakos az InfoRádió tudósítójának mondta el részletesen, miben különbözik a mostani árvíz a korábbiaktól. Makavics Judit visszaemlékezése szerint 2013-ban a víz elérte a helyi kertekben, parkokban lévő fák koronájának az alját, csütörtökön egy kicsit alacsonyabban állt a víz. Mivel Víziváros történelmi városrész, több ház városfalra épült, így a mostani helyzetben sincsenek veszélyben.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei községben napok óta homokzsákokkal emelik a töltést. Több száz méter hosszan több ezer zsák került már a gát tetejére. A tét a falu védelme és biztonsága, ha ugyanis a Duna átbukna a gáton, azonnal elárasztaná a települést. A helyi óvoda 72 éves gondnoka traktorozva segít a zsákok, egyéb dolgok szállításában. Palánki László azt mondta az InfoRádióban, sokan tartanak attól, hogy a víz leromolja azt, amit egy életen át építettek fel.

A Pest vármegyei város Duna-parti részei már víz alá kerültek, viszont nincs szükség több segítő kézre.

Az elmúlt évtized legnagyobb árvize éri el a napokban Budapestet, a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutakat és így az ivóvízellátást azonban nem fenyegeti veszély. Engloner Attila, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta: a kavicsokon élő bevonat olyan szűrőhatást végez, ami gyakorlatilag megtisztítja a Duna vizét.

A Dunakanyar több településén, Budapesten pedig a Római-parton és a Margit-szigeten megfeszített munkával készülnek a dunai árhullám hétvégi tetőzésére. Az egyik III. kerületi civil szervezet árvízvédelmi védmű megépítését követeli a Fővárosi Önkormányzattól.

Menekülőutakat nyitnak a Pilisben, Pilismarót, Dunabodány, Tahi és Leányfalu védekezéséhez még várnak önkénteseket, Kisorosziban viszont van rutin. A kormányfő szerda reggel rendkívüli tájékoztatót tartott az árvízi helyzetről.

A legfőbb cél, hogy az érkező árhullámot a töltések között tartsák a vízügyesek Győr-Moson-Sopron vármegyében – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese. Szegi Attila arról is beszélt, hogy az árvízi víztározók segítségével néhány deciméterrel alacsonyabb tetőző vízszintet lehet elérni ahhoz képest, mint ahol természetes körülmények között lenne.