Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Az áradó Rába Sárvárnál 2024. június 14-én.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Siklós Gabriella: fontos, hogy mi következik a tetőzés után

A Borisz ciklon hatására az elmúlt napokban rendkívül sok csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területein. A hétfő hajnali magyarországi helyzetről Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjje számolt be az InfoRádióban.

A Borisz ciklon északabbra húzódott, így tehermentesült a Mura a Rába és a Dráva folyó vízgyűjtő területe, ugyanakkor a Duna vízgyűjtő területére, a Bécsi-medencére, az Enns és a Traun folyók környékére és a Felső-Dunára nagy mennyiségű csapadék érkezett. Emiatt a Duna magyarországi szakaszán mindenhol a harmadfokot meghaladó árhullámra kell számítani - mondta az InfoRádiónak Siklós Gabriella.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint most a Szigetközben a legkritikusabb a helyzet, ahol az védvonalak mentén a katonaság segítségét is igénybe kell venni. A Lajta folyónál pedig szükségtározó megnyitása lehet szükséges Mosonmagyaróvár lakossága védelmében.

2013-ban 891 centiméteres volt a legnagyobb mért vízállás, most feltehetően a 800 centimétert meg fogja haladni ez az érték - emelte ki a szóvivő. Hozzátette, hogy a szakemberek 4-5 napos előrejelzéseket látnak, így arra nehéz válaszolni, hogy meddig tart az árhullám. Attól is függ, hogy a meleg időjárás visszatérése esetén mikor indul meg az olvadás a vízgyűjtő területeken, mert az még elnyújthatja az apadást.

"Egy árhullámnál, a vízügyes szakemberek számára általában a tetőzés is fontos dolog, de sokkal fontosabb az, hogy utána mi következik" - mondta a szóvivő, aki szerint az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a töltések jó állapotban vannak.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság közösségi média oldalán további részleteket is lehet találni az árvízi védekezésről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×