eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Facebook/Demokratikus Koalíció

Vadai Ágnes szerint egy állami vezető rendelte meg az óbudai polgármester ellen zajló eljárást

Egy kihallgatás jegyzőkönyvéből olvasott fel a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese azon állításának igazolására, hogy állami vezető kérésére indult a Kiss László óbudai polgármester, DK-s politikus elleni eljárás.

Vadai Ágnes a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón felolvasta egy 2024. március 6-án a Központi Nyomozó Főügyészség Könyves Kálmán körúti épületében zajlott kihallgatás jegyzőkönyvének egy részletét. Az óbudai önkormányzattal kötött szerződések miatt indult nyomozás egyik érintettje azt vallotta, 2021-ben egy felsővezető kérésére megkereste valaki azzal, hogy meg kellene buktatni a III. kerületi polgármestert. A DK alelnöke a jegyzőkönyvből idézett.

"2021-ben, de a pontos időpontra nem emlékszem, azzal keresett meg - itt személyiségi okokból a nevet nem szeretnénk mondani -, hogy őt megkereste egy felsővezető azzal, hogy meg kellene buktatni a harmadik kerületi polgármestert, és ehhez szükség lenne a cégemre. Közbevetett kérdésre elmondom, hogy a felsővezetővel kapcsolatban annyit mondott, hogy ez egy állami vezető, hivatalos személy, de nem nevezte meg, és én sem kérdeztem, hogy ki az. Nekem azt mondta, hogy mi állami érdekből cselekszünk, és hogy ő is ezért vállalta el" - hangzott el.

Az ellenzéki politikus szerint a jegyzőkönyv alapján világos, hogy egy konstruált ügyről van szó. Azt is mondta: a Polt Péter vezette ügyészség ahelyett, hogy ebben a konkrét ügyben rendelt volna el nyomozást, Kiss László óbudai polgármesterrel szemben indította meg az eljárást.

"Van négy nagyon konkrét kérdés, amire Polt Pétertől szeretnék személyesen választ kapni. Az első: ki az az állami vezető, aki megrendelte Kiss László polgármester megbuktatását. A második: ha nem ismerik, akkor zajlik-e ügyészségi nyomozás az érintett állami vezetők kilétének felfedése érdekében. Három: melyik állami vezető utasította az ügyészséget a büntetőeljárás megindítására. És végül négy: melyik hétfői napon kapott utasítást az ügyészség Kiss László levadászására" - sorolta Vadai Ágnes.

Eközben Zamecsnik Péter a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a nyomozati iratokból nem olvasható ki, hogy Kiss László politikai leszámolás áldozata lenne. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy Budapest III. kerületének DK-s polgármestere ellen titkos megfigyelést folytattak volna a hatóságok - jelentette ki a politikus ügyvédje.

Kiss Lászlót hivatali vesztegetés minősített esetével és más bűncselekményekkel gyanúsítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×