Címke: nyugdíjkorhatár (51 cikk)

Egész Európa demográfia válsággal küzd, kérdéses, fenntarthatók-e a nyugdíjrendszerek. Most a francia belpolitikai csaták központi kérdésévé vált a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése. A témáról Csepeli Réka kutatót kérdezte az InfoRádió.

A hazai nyugdíjrendszerben a fenntarthatóságot azok az ellátások veszélyeztetik, amelyeknek nincs járuléktámogatása – mondta az InfoRádióban a nyugdíjszakértő, aki ebbe a kategóriába sorolta a Nők 40 korkedvezményt, a 13. havi nyugdíjat és a tervezett 14. havi nyugdíjat. Indoklása szerint ahogy telik az idő, egyre több magyar nő teljesíti a program feltételeit, de közben korábban kiszáll a járulékot fizetők köréből.

Erős politikai vitákat váltott ki a lépés. Az Európai Bizottság szerint a teljes EU-ban szükség lenne a nyugdíjrendszerek reformjára.

A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.

A német gazdaságot több mint két éve sújtó recesszióból való kilábalás jelenti a legfőbb feladatot a Merz-kormány számára. Ennek részeként most a nyugdíjkorhatár emeléséről kezdődött vita.

A magyar férfiak és nők várható élettartama rövidebb, mint az európai uniós átlag, emiatt a sírig tartó munka a férfiak 26 százalékát, a nők 12 százalékát fenyegeti – derül ki a Nyugdíjguru friss hírleveléből. Az EU számos tagállamában emelni tervezik a nyugdíjkorhatárt, ezzel szemben Magyarországon akár a nyugdíjkorhatár csökkentésén is lehetne gondolkodni – véli Farkas András nyugdíjszakértő.

Dánia 2040-re 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, ami Európában a legmagasabb szint lesz. A dán parlament által elfogadott törvény fokozatosan növeli a jelenleg 67 éves korhatárt.

A dán parlament - kevés ellenzéki szavazattal - 2040-től hatályosan 70 évre emelte a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 67-ről.

Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év – hívja fel a figyelmet elemzésében Farkas András nyugdíjszakértő. Mindezek fényében sokakban felmerülhet: aktuális-e Magyarországon a nyugdíjkorhatár-emelés?

Megemelnék a bírói kinevezések alsó korhatárát 30-ról 35 évre, a bírói nyugdíjkorhatárt pedig 70 évre.

A köztársasági elnök erről szóló döntése a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

Múlt héten több portálon is megjelent, hogy 2025-től a kormány átalakítja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő Nők 40-et, és így már januártól jöhet a Nők 43+. Erre reagált most a Pénzügyminisztérium.

A Magyar Nemzet arról írt, hogy Nők 43+ néven jövőre vezethetik be a Nők 40 új változatát. A nyugdíjkorhatár ezzel nem emelkedik, de érdemes átgondolni, mikor éljenek a hölgyek a kedvezményes visszavonulás lehetőségével.

Nem muszáj azonnal nyugdíjba vonulni, lehet, hogy más megoldás jobban megéri.

Az OECD a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól készített jelentést. A nyugdíjszakértő szerint hosszú távon nem tartható fenn a rendszer, de a nyugdíjkorhatárhoz jelenleg nem indokolt hozzányúlni. A kormány az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival nem ért egyet.

Demográfiai okokból nem kell emelni a korhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

Kínában fél évszázad után hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez.

A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legjobb összegű nyugdíj elérése érdekében.

Magyarország az EU-n belül az utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában. A szakértő szerint ha csökken a várható élettartam, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene.

Farkas András szerint célszerű haladéktalanul kérniük a nyugellátást azoknak a nőknek, akiknek ezt a személyes helyzetük indokolja, ugyanakkor bizonyos esetekben a halasztás mellett is szólhatnak érvek.