Infostart.hu
eur:
377.14
usd:
319.87
bux:
125745.31
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor: Európa elhibázta az első lépést

Az ukrajnai háború jelentőségéről, az Egyesült Államok szándékairól, az európai parlamenti választásokról fejtette ki gondolatait a kormányfő.

Nekünk olyan vezetőket kell választanunk, akik képesek megakadályozni, hogy Európa belesodródjon egy Oroszországgal szembeni háborúba - hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Mint mondta, két év alatt fő kérdéssé vált az ukrajnai helyzet, mert eleinte például Németország azt mondta, csak sisakokat küldenek, szó sem lehet fegyverekről. "Ma Ukrajna területén német gyártmányú tankok száguldoznak, és arról beszélnek, hogy légvédelmi rendszereket is átadnak. Már arról folyik a diskurzus, hogy kell-e német katonáknak ukrán területre lépniük a NATO keretein belül. Így jutottunk el a sisaktól a közvetlen konfrontációig" - sorolta a miniszterelnök.

Ennek az oka szerinte az, hogy Európa elhibázta az első lépést. A magyar kormány nem, de az európai vezetők azt mondták, a háborút nemzetköziesíteni kell. Vagyis Európának és Amerikának, aztán most már a NATO-nak is oda kell állnia Ukrajna mögé. A kormányfő úgy látja, már két éve lehetett tudni, hogy a háború logikája azt fogja megkövetelni, hogy egyre szorosabban vonódjon be Európa a háborúba. Ugyanis "a háború logikája más, mint a békéé. Amikor valaki már benne van, embereket veszített, pénzt költött, a gazdasága is alkalmazkodott, akkor már a háború logikája vezérli a gondolkodást", fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy csak szavakban tudunk kivételek lenni, hiszen végső soron a NATO tagjai vagyunk és vannak kötelezettségeink, Orbán Viktor azt mondta: "Ez Magyarország nagy kérdése. Hogy összhangban tudjuk-e tartani a tetteinket a szándékainkkal és a szavainkkal. Ez mindig erő kérdése. Amikor az első világháborúból Tisza István ki akart maradni, nem volt hozzá ereje. Horthy Miklósnak sem volt ereje, hogy ezt a második világháborúban megtegye. A szándék mindig megvolt, az erő nem. A következő hónapokban kiderül, vajon a mostani magyar kormánynak lesz-e elég ereje. Erről szól az európai választás, ezért kérem a háborúellenes magyar kormány megerősítését a választóktól".

Felmerült az is, miként lehet magyar képviselők Brüsszelbe küldésével hatást gyakorolni a háború alakulására. Orbán Viktor szerint két kapcsolat van:

  • az Európai Parlamentnek szerepe lesz abban, hogy az európai országok mikor, mennyi pénzt, fegyvert és támogatást nyújtanak Ukrajnának.
  • ugyan az Európai Parlamentbe küldünk képviselőket, de minden választás nemzeti alapon történik. Tehát ez a választás megerősíti vagy gyengíti a kormányokat, mert bár a választás nem róluk szól, "a demokráciának ez a természete".

A kormányfő azt reméli, hogy a háborúpárti európai kormányokat meg­gyengítik a saját szavazóik, és világos jelzést adnak, hogy változást akarnak.

Szerinte Európát az Egyesült Államok sodorja a háború felé. "Amerika a világ és a NATO legnagyobb katonai ereje, ha eldönti, hogy ő az egyik háborúzó fél mögé áll, akkor ma a nyugat-európai vezetők nem elég erősek ahhoz, hogy nemet mondjanak. Ez alól egyedül Magyarország kivétel" - vélekedett. Meglátása szerint Amerikában csak akkor lesznek jó döntések, ha Donald Trump visszatér, és Európában csak akkor, ha a mostani választáson határozott békepárti jelzést kapnak a vezetők.

Magyarország nemcsak azért "sziget a liberális óceánban" Orbán Viktor szerint, mert konzervatív ország, hanem azért is, mert itt felépítettek egy olyan önvédelmi rendszert, amely képes talpon maradni ilyen nagy nyugati, amerikai törekvéssel szemben.

"Amerika mindemellett a barátunk, a szövetségesünk. De a napnál is világosabb, hogy úgy szövetségesünk és úgy barátunk, hogy befolyásolni akar bennünket azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet. Trump elnöksége azért volt üde színfolt, mert ő nem csinált ilyet. A háború előtt az amerikai erőkivetítést arra használták, hogy szellemi természetű ügyekben befolyásoljanak bennünket. A véleménykülönbségek leginkább a migráció és a genderkérdés kezelésében mutatkoztak meg" - magyarázta.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×