eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pexels.com

A salgótarjáni Salgó-patak vizében nincsen határértéket meghaladó vízszennyezés

A Greenpeace állításaival ellentétben a vízminták elemzése után kiderült, hogy sem a Salgó-patak, sem pedig a Tarján-patak vizében nincs határértéket meghaladó vízszennyezés.

Az Infostart még áprilisban arról számolt be, hogy a Greenpeace szerint rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki egy salgótarjáni gyár telephelyéről a Salgó-patakba a március 15-i hosszú hétvégén. Az érintett cég, az Éltex Kft. azonban most azt közölte, hogy megalapozatlanok voltak a Greenpeace állításai, és a salgótarjáni Salgó-patak vizében nincsen határértéket meghaladó vízszennyezés

A tájékoztatásból kiderül, hogy a vízügyi hatóság 2024. április 16-án ismételten helyszíni szemlét tartott, és újabb mintákat vett elemzés céljából a patakból, és az eredményekből látható, hogy sem a Salgó-patak, sem pedig a Tarján-patak vizében sincs határértéket meghaladó vízszennyezés, ezért a Greenpeace állításai megalapozatlanok, "a mérgezés szó pedig kifejezetten irreális és hangulatkeltő".

A mérési eredményekből az is látható, hogy a patak vize még az Éltex Kft. telephelyére való belépési pont előtt már vinil-kloridot, diklór-etilént és arzént is tartalmaz, de a patakvízre vonatkozóan vinil-kloridra és diklór-etilénre nem állnak rendelkezésre határértékek, arzénra vonatkozóan a mért értékek pedig megfelelnek a határértéknek.

Két „szennyvízminta” és két felszíni vízminta került levételre:

  • az Éltex területén lévő, földből feltörő vízből;
  • az Éltex és Alcufer telekhatáron szintén a földből feltörő vízből;
  • a Salgó-patak vizéből az Éltex-telephely elérése előtt 20 méterre;
  • a Tarján-patak vizéből, kilométerekkel az Éltex telephely (volt acélárugyár) után.
Mért komponens Mértékegység Mért érték az Éltex telephely előtt Mért érték az Éltex telephely után Határérték
Arzén µg/l 3,3 3,0 20
Vinil-klorid µg/l 13,8 <0,5 nincs
cisz-1,2-diklór-etilén µg/l 5,5 <0,5 nincs

A Greenpeace által „fellelt” befolyási pont ingatlanján korábban az acélárugyár salakkezelő létesítménye volt, ahol több millió köbméter salak darálása és osztályozása folyt, mielőtt feltöltésként felhasználásra került volna. A terület mellett az ingatlanról északra lévő domb is egy salak „depónia” (salakhegy).

A cég szerint a volt acélárugyár területétől északra lévő városrész egyes területeiről összegyűjtött csapadékvíz az acélárugyár területén keresztül kerül a Salgó-patakba. Az Éltex Kft. a volt acélárugyár évszázados környezeti szennyezéssel és kármentesítési kötelezéssel terhelt ingatlanjait vásárolta meg, átvállalva a kármentesítési feladatokat. A kármentesítés több lépésben történik, minden lépést a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet megtenni. A kármentesítést megkezdték, jelenleg a monitoring rendszer engedélyeztetése, kialakítása és a beavatkozási terv kidolgozása van folyamatban.

A salakhegy ingatlanjára korábban teljeskörű tényfeltárási kötelezettséget írtak elő, de mivel azt az Éltex Kft. nem vásárolta meg, így annak a kötelezettségnek nincs jogutódja. A salakhegy több millió köbméter kohósalakot tartalmaz. A minták vastartalomra vonatkozó mérési eredményei, illetve a patakba való befolyási nyomvonalon látható sárgásvöröses lerakódások is arra utaló jelek, hogy a „szennyezés” a salakból származhat.

A mérési eredményekből az is látható, hogy a patak vize az Éltex telephelye után kevésbé terhelt szennyezőanyagokkal, mint a telephelyre való befolyása előtt, ami a cég közlése szerint azt jelenti, hogy nem onnan ered a szennyezés, sőt a területen tovább hígul, ami a folyamatban lévő kármentesítési tevékenységnek köszönhető, és így a telephelyen átfolyó patakvíz a távozást követően sokkal kisebb koncentrációban tartalmaz szennyező anyagokat, mint a befolyási oldalon.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×