Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a budapesti „Next Generation is Female” konferenciáról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2023. szeptember 8-án. A jövő évi magyar EU-elnökségre történő felkészülés részeként szervezett kétnapos tanácskozás témája a globális demográfiai kihívásokra adható válaszok Európában.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Bóka János: három fő prioritásunk lesz az uniós elnökség idején

Intézményi, biztonsági és politikai szempontból is bizonytalan helyzetben veszi át Magyarország július 1-jén az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, de jól haladnak az előkészületek, és a váratlan helyzetek kezelésére is képesek lesznek - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen.

A magyar soros elnökség feladata a stabilitás biztosítása lesz, mondta a miniszter. Bóka János erről korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is beszélt, kifejtve: egy európai politikai

kampányüzemmódból kell majd viszonylag gyorsan elnökségi üzemmódba váltaniuk,

ami kihívást jelent. Ráadásul a magyar elnökségre az intézményi átmenettel párhuzamosan kerül sor, ami azt jelenti, hogy a magyar elnökségnek egy éppen felállt, vagy felállófélben lévő Európai Parlamenttel, és egy intézményi átmenet kellős közepén lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia.

A miniszter elmondása szerint három fő feladatuk lesz: a zökkenőmentes intézményi átmenet biztosítása, a semleges és tisztességes közvetítő szerep betöltése, és a saját célkitűzések elérése. A magyar prioritásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is szóba hozta. Szerinte új európai versenyképességi paktumot kell elfogadni - magyar elnökségnek ez meghatározó prioritása lesz, és a többi prioritás valamilyen módon ehhez tud kapcsolódni. A biztonság- és védelempolitika szintén kiemelt lesz, európai védelmi ipari bázison, és a kohéziós programoknak a félidei felülvizsgálata, és általában véve a kohéziós politika jövője az elkövetkező hétéves költségvetési ciklusban szintén ilyen terület. Mindemellett a magyar elnökség előrelépést kíván elérni az EU bővítése terén. Azt szeretnék, hogy a bővítési politika objektív, érdemalapú folyamat legyen.

Bóka János kiemelte: Arra számítanak, hogy a magyar elnökség ideje alatt az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást fog jelenteni, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus továbbra is konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig "bármikor bármi megtörténhet", emelte ki Bóka János. Elmondása szerint tisztában vannak azzal, hogy más tagállamokhoz képest "talán szorosabban fogják figyelni a magyar elnökséget, és magasabbak lesznek az elvárások, mint másokkal szemben", de "nekünk ez nem probléma, mi ezeknek a magasabb elvárásoknak is meg fogunk felelni".

A háttérbeszélgetésen Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy felkészültek a feladatra. A legtöbb rendezvényt a Várkert Bazárban tartják meg, és a 37 milliárd forintból finanszírozott soros elnökség fél éve alatt 30-50 ezer beutazással számolnak.

A részletes programot az európai parlamenti választások után, június közepén ismertetik. Az elnökségnek 37 milliárd forintos költségvetéssel "futnak neki."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×