eur:
411.32
usd:
392.49
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Hszi Csin-ping: Kína támogatja Magyarországot, hogy nagyobb szerepet játsszon az EU-ban

Orbán Viktor miniszterelnök délután fogadta a Kínai Népköztársaság elnökét, Hszi Csin-pinget. A tárgyalások után az előzetes hírek szerint mintegy másfél tucat megállapodást írtak alá, majd pedig sajtónyilatkozatot tett a két vezető. Orbán Viktor felsorolta az ágazatokat, amelyekben megállapodások jöttek létre. Hszi Csin-ping kiemelte: stratégiai partnerséget köt a két ország, amellyel arany útra terelik a kínai-magyar kapcsolatokat.

A kínai elnök és felesége mintegy 400 fős delegációval érkezett meg szerda este Budapestre. Csütörtökön a Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta délelőtt Hszi Csin-ping államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.

Peng Li-jüan, a Kínai Népköztársaság elnökének felesége Lévai Anikónak, a magyar miniszterelnök házastársának kíséretében a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumba látogatott napközben.

Orbán Viktor és Hszi Csin-ping délután tárgyalt egymással a Karmelita kolostorban, ezután került sor a megállapodások aláírására, majd pedig a sajtónyilatkozatok tételére.

A magyar miniszterelnök köszöntötte Kína elnökét, nagy megtiszteltetésnek nevezve látogatását. A Kínai Népköztársaság ma a többközpontú világrend egyik tartóoszlopa, a világgazdaság és világpolitika jelentős szereplője Magyarország évtizedes barátságot ápol Kínával, amelynek szilárd politikai alapjai vannak - jelentette ki. Megköszönte a kínai elnöknek a koronavírus-járványban nyújtott segítséget, mellyel sok magyar ember életét lehetett megmenteni.

"Az elnök úr látogatására különösen is szükségünk volt éppen most, amikor a szomszédunkban háború zajlik és a világ azon vitatkozik, hogy vajon folytatni kell-e ezt a háborút, vagy a béke irányába kell-e erőfeszítéseket tenni. A mi hangunk, Magyarország hangja Európában magányos. Európa ma a háború pártján áll, az egyetlen kivétel Magyarország, amely azonnali tűzszünetet és békét szorgalmaz, és támogat minden nemzetközi erőfeszítést, amely a béke felé mutat, így a Hszi Csin-ping elnök úr által bemutatott kínai békekezdeményezést is" - szögezte le a miniszterelnök.

A 20 évvel ezelőtti gazdasági kapcsolatokhoz képest óriásiak a változások. A korábbi kínai elnöki látogatás idejéhez képest a kereskedelmünk értéke hárommilliárd dollárról tizenkétmilliárdra, a négyszeresére nőtt, az egyetlen légi járat helyett hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül Budapestről. Akkor még gesztusokon kívüli elköteleződést nem jelentő baráti együttműködés volt a két ország között, ma pedig a kínai elnökkel kiadott közös nyilatkozatuk már a stratégiai partnerségről szól.

"Megtiszteltetés és nagy lehetőség, hogy Kína meghívott minket, hogy vegyünk részt a kínai gazdaságban és annak modernizációjában, és nagy megtiszteltetés, hogy Kína hajlandó részt venni Magyarország fejlesztésében és modernizációjában" - mondta Orbán Viktor.

Tavaly az összes Magyarországra érkező beruházás háromnegyede érkezett Kínából, és jelenleg 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon, emberek tízezreinek munkát adva. Ezekért persze Magyarország versenyez, mi büszkék vagyunk, hogy ebben a versenyben helytállunk - mondta Orbán Viktor. Hozzátette:

Magyarország továbbra is korrekt és tisztességes körülményeket biztosít az itteni kínai cégeknek, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a legmodernebb nyugati és keleti technológia itt találkozzon és építhessen ki együttműködést.

Megfogalmazása szerint az elvesztett, szégyenteljes, történelmi léptékekben súlyos veszteségeket hozó 20. század után a 21. századot a magyarok megnyerni akarják, ehhez partnerekre és befektetőkre, a világ legmodernebb technológiáira van szükségünk, és vannak területek, amelyekben Kína a világ legjobbja.

Megköszönte, hogy megállapodások jöhettek létre

  • az elektromobilitásban,
  • a vasútiparban,
  • az IT-szektorban.
  • Létrejött a befektetési együttműködési megállapodás,
  • újabb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket exportálhat Magyarország Kínába.
  • Nemcsak gazdasági tény, hanem a bizalom kérdése is, hogy a két ország közti együttműködést kiterjesztik a nukleáris ipar teljes spektrumára, ami újdonság, itt eddig nem volt magyar-kínai együttműködés. Itt komoly magyar tapasztalat és presztízs halmozódott fel több mint 50 év alatt, és Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése zajlik jelenleg Magyarországon. A terv az, hogy a következő évtized elején 60-70 százalék felett legyen a nukleáris energiatermelés aránya Magyarországon.

Végezetül Orbán Viktor megköszönte, hogy tárgyalópartnere meghívta Magyarországot Hsziamenbe, a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállítás díszvendégként, ahol Magyarország a legjobb tudása szerint fogja megmutatni, mire képes.

Hszi Csin-ping nyilatkozata kezdetén úgy fogalmazott, hogy örömmel tölti el magyarországi állami szintű látogatásának lehetősége, és közvetítette a kínai nép szívélyes üdvözletét a magyar nép irányába. Azt mondta, a 75 éve a két ország között létező diplomáciai kapcsolat most van a legjobb állapotban. Megállapította, hogy a két ország az elmúlt évtizedekben a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök mentén fejlesztette kapcsolatait.

"Barátságos és gyümölcsőző tárgyalást folytattam a miniszterelnök úrral, mélységében megvitattuk álláspontunkat és konszenzust értünk el a kínai-magyar kapcsolatok erősítése tekintetében az új korszakban a kölcsönös érdeklődésünkre számot tartó témakörökben" - mondta, leszögezve, hogy fontos, az együttműködést alátámasztó dokumentumokat írtak alá.

Mint mondta, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése jegyében

közös nyilatkozatot ad ki a két vezető, amelyben bejelentik a következő időszakra vonatkozó átfogó stratégiai partnerséget a két ország között.

"Az új kiindulási pontból minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatot és együttműködést egy arany útra vezessük, ami nagyobb célok elérését szolgálja. Mindez lehetőséget ad számunkra, hogy újabb lendületet adjunk a két ország fejlődésének" - fogalmazott, hozzátéve, hogy megerősítik a párbeszédet a kormányzatok, a törvényalkotások és a politikai pártok között. Kormányzati tapasztalatokat osztanak meg egymással és "szilárdan támogatják egymás központi érdekeit".

Kína nagyra értékeli a szilárd magyar elkötelezettséget az Egy Kína elv irányába és folyamatosan támogatja majd Magyarországot a nemzeti érdekeinek mentén történő gazdasági fejlődésben. A magyar keleti nyitás stratégia és a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés kompatibilis egymással, ezért mélyítik a fejlődési, pénzügyi-gazdasági együttműködést. Előmozdítják a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét és más területeken is előrelépnek. Kiterjesztik az együttműködéseket a feltörekvő ágazatokban - sorolta Hszi Csin-ping.

Tovább fejlesztik az utazási lehetőségeket, a kölcsönös be- és kilépési politikákat, továbbfejlesztik a légi kapcsolatokat az országok között.

Kína Magyarországgal együtt kíván dolgozni a kínai-közép-európai kapcsolatok kiterjesztésén is, hogy "több előnyt szolgáltathassanak az emberek számára". Peking továbbá nagyra értékeli az átfogó stratégiai együttműködését az Európai Unióval, amellyel kulcsfontosságú partnerként tekint a többpólusú világban, ahogy Kína modernizációjában is.

Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az EU-ban, és hogy előmozdítsa a nagyobb fokú fejlődést a kínai-uniós együttműködésben.

"Előmozdítjuk majd a nemzetközi igazságot annak érdekében, hogy fejlődő útra léphessen az emberiség" - jelentette ki Hszi Csin-ping.

Úgy fogalmazott, hogy Kína modernizációja óriási lehetőséget kínál a világnak.

"Hiszem azt, hogy a közös erőfeszítések segítségével Kína és Magyarország is fényesebb jövő elé tekint" - zárta nyilatkozatát a kínai elnök.

A kínai BYD elektromosautó-gyárat hoz Magyarországra

Néhány órával a kora esti elnöki sajtónyilatkozatok előtt Szijjártó Péter a Facebookon bejelentette: Magyarország európai gazdasági súlyát nagy mértékben növeli, hogy a BYD az autóbuszgyára után az első európai elektromosautó gyárát is Magyarországra hozza.

A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, a szükséges engedélyek birtokában az építési munkálatok Szegeden megindultak és zajlik az infrastruktúra kiépítése is, így

jövőre már legurulhatnak az első BYD modellek a szegedi gyár gyártószalagjairól.

"Nem állunk meg itt, hiszen számunkra fontos, hogy az autóipar minden egyes szegmense a gyártástól a kutatáson át, a szolgáltatásokig jelen legyen Magyarországon, így most már a BYD és Magyarország közötti együttműködés további kiterjesztéséről egyeztettünk" - fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×