A magyar diákok évről évre egyre rosszabb teljesítményt érnek el a PISA-felméréseken, vagyis azokon a nemzetközi teszteken, amelyek a fiatalok matematikai és természettudományi műveltségét, valamint szövegértését vizsgálják. 2022-ben

• matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473
• természettudományokból az OECD átlageredmény 485 pont volt, a magyar diákoké 486
• szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont volt.

A nemzetközi összehasonlításban nem kirívóak a különbségek, ugyanakkor az összképhez hozzátartozik, hogy a magyar tanulók még sosem értek el olyan kevés pontszámot a matematikai képességek terén, mint 2022-ben.

Az Oktatási Hivatal 2023 végén közölte: míg az OECD-országok átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében viszont nem volt szignifikáns változás. Jelentős visszaesés volt tapasztalható olyan oktatási mintaországoknak tartott államok esetében is, mint például Izland, Norvégia, Hollandia vagy Finnország.

A Civil Közoktatási Platform szóvivője az InfoRádióban elmondta: az adatokból az látszik, hogy „Európa hozzánk romlott”, és az is egyértelműen megállapítható, hogy több területen is rosszabbodott a helyzet idehaza. Ercse Kriszta hozzátette: sokan rácsodálkoznak arra, hogy miért teljesítenek évről évre ilyen „csapnivalóan” a PISA-méréseken a magyar diákok, miközben „a mindennapokban bárki megtapasztalhatja a hazai iskolarendszer diszfunkcióját”.

Az oktatáskutató felhívta a figyelmet, hogy ma már nem az a fő probléma, hogy nem működnek jól az egyes oktatási rendszerek, alrendszerek idehaza, hanem az, hogy működésképtelenek. Szerinte ezt bizonyítja, hogy bizonyos tantárgyakban óriási a pedagógushiány, illetve nem áll rendelkezésre az iskolákban elég segítő munkatárs, szakember, pedig ugyanolyan fontos munkát végeznek, mint a tanárok.

„Sajnos semmi meglepetés nincs abban, hogy a magyar rendszerben a diákok tanulási teljesítménye ilyen nagymértékben megzuhant. Ennek nem csak a Covid az oka”

– jegyezte meg Ercse Kriszta.

A szakértő úgy véli, a 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv nem a megoldás felé vezető utat jelölte ki. A diákok és a pedagógusok túlterheltségét tekinti a legfőbb problémának, ami már elég régóta nagy kihívások elé állítja a hazai közoktatási intézményeket. Az oktatáskutató emlékeztetett, hogy a kormányzat korábban ígéretet tett arra, hogy átdolgozza a Nemzeti alaptantervet, miután szembesült a beérkező panaszokkal.

A minisztérium intézkedett, újításokat vezetett be, így jött létre a NAT 2020, ami azonban Ercse Kriszta megítélése szerint „sokkal rosszabb lett az elődjénél, mert tele van teljesen felesleges információkkal. Borzasztóan előíró és megköti a pedagógusok kezét.” Azt is kifogásolja, hogy a NAT 2020

„tanításfókuszúvá” teszi az iskolák működését, miközben „tanulásfókuszúnak” kellene lennie.

A Civil Közoktatási Platform szóvivője úgy véli, a transzverzális kompetenciák fejlesztése lenne a legfontosabb, vagyis az együttműködés, a kritikus gondolkodás, az interkulturális helyzetek kezelése, vagy éppen a problémamegoldás. „Ezeket a képességeket azonban az állami közoktatásban nem fejlesztik” – mondta az oktatáskutató.