A friss PISA-eredmények nemcsak arról számoltak be, hogy matematikából még soha nem született Magyarországon ilyen alacsony átlagpontszám. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévi oktatási-tanulási felmérése, a PISA (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) idén a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat - olvashatjuk a g7.hu cikkében.

Ezek azt mutatják, hogy a több mint 70 ország több millió 15 éves diákjának mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár együtt.

A magyar diákok 40 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki az értesítéseket addig, amíg alszik. Ez 10 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Ugyanakkor a diákok fele otthon mindig vagy szinte mindig közvetlen közelében tartja telefonját azért, hogy meg tudja válaszolni az érkező üzeneteket. Ez megyezik az OECD-átlaggal. Ellenben az OECD-átlagnál több, körülbelül 40 százaléka tapasztal legalább néha stresszt a tanórákon amiatt, hogy nincs online és nem válaszol meg üzeneteket ezalatt.

A protál emlékeztet rá: korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek. A 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére.

Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.

A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában. A diákok jelentős többsége magabiztosan használja azokat a digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.

A portál ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről.

A világ oktatási rendszereinek egyszerre kell hatékonyan integrálniuk a digitális eszközöket a tanulásba,

és megóvni a diákokat ugyanezen eszközök káros hatásaitól. Az egyik lehetőség a saját telefonok kitiltása a tanteremből: bár egyre gyakoribbak a szigorúbb szabályozások Európában, a PISA-felmérésben részt vett országok közül csak 13-ban él olyan szigorú tiltás, hogy a diákok több mint kétharmada telefonmentes iskolába, ilyen ország például Albánia, Görögország, Málta, Spanyolország, Katar.