eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Magyar Posta kézbesítője az idei európai parlamenti, helyi önkormányzati, valamint a nemzetiségi önkormányzati választásokra érvényes szavazóköri névjegyzékbe vételről szóló értesítőkkel a kezében egy budapesti társasházban 2024. április 5-én. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) az április 3-i névjegyzéki adatok alapján megkezdte az értesítők kiküldését.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Jól nézze meg, hogy kire szavaz, simán lehet külföldi polgármestere

Nem csak magyar állampolgárok indulhatnak jelöltként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

A önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai. Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.

A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megillet minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát, aki a központi névjegyzékben szerepel.

Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek nincs magyarországi lakóhelye, az önkormányzati választáson nincs szavazati joga, de polgármesterré, képviselővé választható, feltéve, hogy kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe, amennyiben jelöltként szeretnének indulni a választáson.

A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok azonban regisztráció nélkül indulhatnak az önkormányzati választáson,

lehetnek képviselő- vagy polgármesterjelöltek és felkerülhetnek a vármegyei listákra is, mivel ők automatikusan szerepelnek a központi névjegyzékben ezen a választáson. (Ahhoz azonban, hogy az európai parlamenti választáson magyarországi listákra szavazhassanak, nekik is kérniük kell a névjegyzékbe vételüket.)

Az önkormányzati választáson jelöltekké válhatnak azok is, akiknek sem állandó lakcímük, sem tartózkodási helyük nincs, azaz a lakcímkártyájukon csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül. Az úgynevezett települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál, azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben lakik.

A választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyen a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×