Bele szoktunk-e gondolni, hogy mennyire tragikus annak a népnek a története, amelynek minden évszázadban egy véres szabadságharcot, egy forradalmat kellett vívnia a hatalomban pöffeszkedőkkel szemben? - tette fel a kérdést az ellenzéki szónok.

Azt hangsúlyozta, a hatalmasok sosem hallják meg a magyar polgárok és a nemzet hangját, és "minden évszázadra jut egy a nemzet akaratát gőgösen elutasító, fizetett talpnyalókkal és sikerpropagandával elnyomó kormányzata".

Gyöngyösi Márton megjegyezte: a ma magyarjai június 9-én, az urnáknál megmutathatják, hogy európai, szabadságszerető és polgári nemzet tagjai, amely "elutasítja a lopást, elutasítja a propagandát és a hazugságot, amely nem kér a korrupcióból és a mindent elárasztó hazugságból, amely a jogállamiságban hisz, a szabadságban hisz, és amely nem kér az orosz befolyásból és a kínai lopakodó térhódításból".

A politikus megjegyezte: a forradalmat elindító tucatnyi fiatal hangulatát a csalódottság, a kilátástalanság és az elkeseredettség jellemezte, az a három állapot, amely gyakran csap át hősies és véres küzdelembe, hiszen forradalmak általában akkor törnek ki, amikor a hatalmon lévő, "pöffeszkedő percemberek saját gyarlóságuk áldozatává vállnak", azt gondolják, nekik mindent szabad, és a hatalom mámorában elveszítik kapcsolatukat a valósággal.

A Jobbik színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért induló Brenner Koloman arról beszélt: 1848. március 15-én indult el a magyar nemzet egy polgári rendszer felé, ha ennek a fejlődésnek a gyümölcseit csak az 1867-es kiegyezés után tudta is learatni. Akkor viszont, tette hozzá, páratlan fejlődés köszöntött az országra, például akkor vált Budapest minden magyar igazi fővárosává.

Kiemelte: június 9-én, az urnáknál nemcsak az elmúlt 14 évről, de az 1990 óta eltelt időszak teljesítményéről is ítéletet mondhatnak a választók. Arról a helyzetről, amelynek kialakításában a Jobbik nem vett részt - mondta.