Mégsem korelnöke, hanem elnökhelyettese lesz az Alkotmánybíróságnak. Ennek a posztnak a betöltője vezeti ideiglenesen a testületet egészen addig, amíg új elnököt nem választanak. Az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, Sulyok Tamás hivatalosan március 5-étől tölti majd be az államfői tisztséget, de előtte még február 27-én arra tett javaslatot, hogy Salamon Lászlót válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének – írja az Index.

A testület hivatalos lapjának (Alkotmánybíróság Határozatai) február 29-i számában közölték, hogy a teljes ülés titkos szavazással választotta meg Salamon Lászlót elnökhelyettesnek. Ez pedig azt jelenti, hogy

az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti az Alkotmánybíróságot.

A testületnek 2016 novembere óta nem volt elnökhelyettese, akkor választotta meg Sulyok Tamást a parlament alkotmánybírósági elnöknek. Egészen mostanáig elnökhelyettes hiányában a meghatározott hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja, vagyis a korelnök gyakorolta. Ő eddig az 1947. december 25-én született Salamon László volt, mostantól azonban már hivatalosan is elnökhelyettes.

Salamon László 1990-től 2013-ig országgyűlési képviselő, 1994 és 1996 között az Országgyűlés alelnöke volt. 1996-tól a Fidesz, majd a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben politizált. 2010-ben az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának elnöke lett. 2013-tól az Alkotmánybíróság tagja.

Milyen jogkörei vannak az elnökhelyettesnek?

Az elnökhelyettes a korelnök jogosítványain túl képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt, irányítja az Alkotmánybíróság Hivatalát, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás távozása miatt március 5-étől megválasztott elnök nélkül, tizenöt helyett csak tizennégy taggal működik tovább. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét, volt igazságügyi minisztert és korábbi EP-képviselőt jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére.

Azt egyelőre még nem tudni, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság következő elnöke. Az Alaptörvény alapján az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ új elnököt a testület tagjai közül, vagyis előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.