Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
329.2
bux:
111044.92
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor a parlamentben: sűrű nap áll előttünk

A miniszterelnök napirend előtti szónoklatával indult a tavaszi parlamenti félév. Az első ülésen választanak új köztársasági elnököt és hagyhatják jóvá a honatyák Svédország NATO-csatlakozásának magyar támogatását.

Schmitt Pál 2012-es államfői lemondása után ismét az országgyűlési ciklus felezőjén távozik hivatalából a regnáló köztársasági elnök: Novák Katalin lemondását a bicskei gyermekotthon pedofilbűnsegéd igazgatóhelyettesének államfői kegyelmi ügye idézte elő, az ügy rajta kívül Varga Judit igazságügyi miniszter távozásához vezetett még, illetve lemondott még zsinati elnöki pozíciójáról Balog Zoltán református püspök is.

Az ügy közjogi részét lezárandó hétfőn a kormánypárti képviselők szavaznak Novák Katalin lemondásáról, illetve várhatóan megválasztják Sulyok Tamást, a kormánypártok államfőjelöltjét.

Az ülés - és a parlament tavaszi "félévének" - kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök kért szót.

Államfőválasztás

"Sűrű nap áll előttünk" - kezdte mondandóját a köztársaság, előre jelezve munkájuk tárgyaként a fentieket.

Szerinte helyes volt az államfő lemondása, nem szabadott volna igent mondania Novák Katalinnak a kegyelmi kérvényre. "Az elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni" - szögezte le, hozzátéve, a jogszabályoknak is garantálniuk kell, hogy ilyen ügy ne fordulhasson többet elő. Az ügyben

a bíróságokat arra kérte, hogy a hasonló ügyben arra tekintettel hozzanak döntést, hogy a szabály szigorodni fog.

Szerinte egy erős országban úgy kell az átmenetet biztosítani, hogy a legkisebb zavar se legyen, ezért köszönte a Fidesz és a KDNP frakciójának, hogy erre tekintettel hoztak döntéseket, és lehetővé vált Sulyok Tamás gyors megválasztása, személye - úgy látja - az emberek többsége szemében megfelelő államfő lesz.

Svédek

Ezt követően a svéd NATO-csatlakozás támogatásáról beszélt.

Felidézte, hosszú idő volt, mire a két ország vitás kérdéseit rendezték, és voltak, akik kívülről is bele próbáltak szólni a folyamatba, de "mások kéretlen gyámságára nincs szükségünk. Ne csodálkozzanak, ha hoppon maradnak".

Orbán Viktor ezt követően felidézte a svéd kormányfő múlt heti budapesti látogatását, amellyel kapcsolatban tájékoztatott a két ország számára kölcsönösen hasznos katonai együttműködésről, ezekről itt olvashat részletesen. A repülővásárlás szerződéséről elmondta, a 4 új Gripen mellett üzemeltetésről és képzésről is megállapodott Magyarország Svédországgal, kérte, hétfőn szavazzák meg a képviselők a svédek csatlakozásáról szóló határozatot is.

Háború

Az ukrajnai háború miatt is fontos szerinte a védelmi képesség megerősítése, miközben a magyar nép együttérez a háború áldozataival, segíti a földönfutóvá tett milliókat, hozzájárul az ország újjáépítéséhez, de "ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki", ezért a kormány a háborúzó feleket a harcok befejezésére szólítja fel, "nem akarunk egy háború szomszédságában élni".

Döntések

Szólt még az előző ülésszak fontos döntéseiről, de azt kérte, ezek ismertetésétől a képviselők a sűrű munkára való tekintettel tekintsenek el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×