Infostart.hu
eur:
373.79
usd:
340.37
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Hollik István, a KDNP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Hollik István: Brüsszel Ukrajna EU-csatlakozásának erőltetése helyett koncentráljon a fegyverszünet előmozdítására!

Brüsszel Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetése helyett inkább koncentráljon a fegyverszünet és a béketárgyalások előmozdítására - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

ollik István a "Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására" című videójában első érvként említette, hogy Ukrajna háborúban áll, "ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható".

Hozzátette: így nem lehet megmondani, hogy kit akarnak felvenni az unió tagjává. Ráadásul Ukrajnában "lábbal tapossák" a kisebbségi jogokat, "ezt mi, magyarok pontosan tudjuk" - jelentette ki.

A második érvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben Ukrajna több pénzt kapott Brüsszelből, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország összesen az elmúlt hét évben.

"De ez a pénz semmit nem változtatott meg: továbbra sincs béke, a harctéren pedig tovább folyik az öldöklés" - fogalmazott a politikus.

A harmadik érv az - folytatta Hollik István -, hogy ha Ukrajna belép az EU-ba, szinte biztos, hogy minden ország nettó befizetővé válik. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy senki nem kapna uniós támogatást, csak Ukrajna.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Financial Times ki is számolta: Ukrajna legalább 186 milliárd euróra számíthatna a csatlakozás után.

"Ez irgalmatlan összeg. Persze Brüsszel arról nem akar beszélni, hogy ezt a tagállamoknak kéne összedobni" - tette hozzá.

Az Ukrajna EU-tagsága elleni negyedik érvet ismertetve azt mondta: Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, és az országnak 10 évig kellett dolgozni azon, hogy az unió tagjává válhasson. A többi tagállam is hasonló utat járt be, és a csatlakozás mindenhol legalább 6-7-8 évet vett igénybe.

"Soha nem volt kivételezés, soha nem volt gyorsítópálya. Ukrajna esetében se legyen!" - szólított fel Hollik István.

"A Fidesz-KDNP álláspontja tehát világos: azért nyújtottuk be az erről szóló határozati javaslatot, hogy jövő héten az Országgyűlés is tárgyaljon erről a kérdésről. Sőt, Európában egyedüliként a magyar emberek is elmondhatják erről a véleményüket a nemzeti konzultáció segítségével" - közölte Hollik István.

Címlapról ajánljuk
A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

Nem ugyanazt jelenti sérülten játszani, mint fájdalommal futballozni – hangsúlyozta az InfoRádióban Szoboszlai Dominik menedzsere. Esterházy Mátyás arról is beszélt, hogy a magyar válogatott csapatkapitánya minden bizonnyal pályára léphet majd Liverpoolban a Manchester United elleni vasárnapi angol bajnoki mérkőzésen, ha Andoni Iraola vezetőedző is így dönt.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×