eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pexels.com

Messze a nyugati átlag fölött a magyar tinédzserkori szülések száma

A demográfus, szociológus szerint nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között.

„Továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyerekszülés statisztikái Magyarországon” – fogalmaz a Népszava. A lapnak Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója nyilatkozott, aki elmondta: itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15–19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. (Vagyis ezer 15–19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg.) A cikk szerint a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma.

Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2–4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék

– teszik hozzá.

A kutatások alapján egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó – mondta Husz Ildikó, azt is megjegyezve, hogy mindez nem roma kérdés. Utóbbi állítást a lap szerint a KSH Kohorsz '18 vizsgálata támasztja alá, ami szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem.

A hivatal adatai szerint a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.

A szociológus arról is beszélt, hogy bár a fiatalok közül sokan nem szándékoltan esnek teherbe, és a kutatások szerint ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződik, a többség azonban szándékoltan vállal gyereket, aminek

a hátterében gyakran a családi minta áll,

még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×