A Paloznaki Horgász Egyesület tagjai figyeltek fel arra, hogy valami nem stimmel a náddal a Paloznaki-öbölben. Eltelt a tavasz, aztán a nyár is elkezdődött, de a korábban kiváló nádat nevelő területen nem jöttek a zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy máskor. Próbáltak nem hivatalos csatornákon választ kapni az ügyre, de nem jártak megnyugtató eredménnyel. Végül az egyesület elnöke, Zajacz István a község polgármesteréhez fordult – írja a balatontipp.hu.

Czeglédy Ákos augusztus elején hivatalos kérdést intézet az illetékesnek vélt szervezetekhez, a Balaton-felvidék Nemzeti Parkhoz és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz, de választ még nem kapott.

"Elképesztő mértékű és kiterjedésű a leromlása a nádasnak" – mondta Pomogyi Piroska, a biológiai tudományok kandidátusa, miután a terület bejárta a a balatoni nád másik ismert szakértőjével, Szeglet Péterrel, és azt tapasztalták, hogy amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás. Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak.

Úgy vélik, hogy a fenti helyzet négy negatív tényező együttes hatására alakult ki:

• a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések
• a gyakran tartósan magas vízszint
• a nádaratások elmaradása
• az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló kikötőmóló

A negatív hatást fokozza a nádasoknál az is, hogy hosszú ideje elmaradt a rendszeres nádaratás. A Szerdahelyi-öbölben utoljára 2014-ben volt nádaratás. A Paloznaki-öbölben az űrfelvételek és a terepi bejárások fotói alapján part felőli nádaratás 2008 után már nem volt. A nádas jó karban tartásának, megújulóképessége fenntartásának pedig egyik fontos eszköze a rendszeres aratás, az avas nád eltávolítása.

A szakértők szerint a most tapasztalt drasztikus változások semmiképpen nem jelentenek egy új, állandósult helyzetet – de úgy tűnik, ennek egy cseppet sem örülhetünk. Végső soron az a következtetésük, hogy a természetközeli balatoni élővilág, benne a nádasok igényeire való tekintet nélküli, folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások hatására az ember számára is kedvezőtlen állapotok következnek be nagyon rövid idő alatt.