Magyarország lakossága az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re. A KSH napokban megjelent elemzése - amit a Portfolio is szemlézett - rámutat: a csökkenő népességszám mellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140 százalékon áll.

Magyarország népessége az elmúlt évtizedek során egy kiegyensúlyozott korösszetételű és létszámában alapvetően gyarapodó népességből fokozatosan elöregedő és lélekszámában fogyó népességé alakult. 1981 óta folyamatosan csökken a népességszám, 2023. január 1-jén 9 millió 597 ezer főt tett ki (a 2022. évi népszámlálásból továbbvezetett, előzetes adat).

Ez 42 év alatt 1 millió 108 ezer fős, több mint 10 százalékos létszámcsökkenést jelent.

Az 1980-as években elsősorban a kedvezőtlen halandósági viszonyok, az 1990-es évektől a termékenység és a születésszám erős visszaesése, majd tartósan alacsony szintje, illetve a rendszerváltás utáni első években megfigyelhető magas halálozás játszott meghatározó szerepet a népesség számának fogyásában.

A KSH népesség-előrejelzésének mindhárom (alacsony, közepes és magas) változata szerint hazánk népessége a jövőben tovább csökken.

2070-re

• a legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés közel 8 millió fős népességszámot jelez.
• A közepes forgatókönyv 7,7 milliós,
• az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.

1981-től napjainkig felgyorsult a népesség öregedési folyamata, ami a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség arányának kedvezőtlen változásával járt együtt. A gyermekkorúak (0–14 évesek) népességen belüli aránya várhatóan 0,6 százalékponttal csökken 2070-ig a KSH szerint, míg a legalább 65 évesek részaránya 6,1 százalékponttal emelkedik majd. A következő évtizedek korfái a további létszámcsökkenéssel együtt egy öregedő népesség korösszetételét mutatják (az alábbi KSH-ábrákon 2023-ban és 2070-ben).

Az ország népességének öregedési folyamatát jól szemlélteti a gyermek- és az időskorúak eltartottsági rátájának alakulása. 2023. január 1-jén száz aktív korúra (15–64 éves népességre) 23 0–14 éves jutott. A népesség-előrejelzés közepes változata szerint ez az arány a következő évtizedekben stabil marad. Az időskorúak eltartottsági rátája 32 százalék, amely a 2030-as évek második felétől – a Ratkó-nemzedék gyermekeinek időskorba lépésével – egyre inkább emelkedni fog. Az időskorúak száma 2006 óta meghaladja a gyermekkorúakét, napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut. Ez az úgynevezett öregedési index, amelynek értéke a következő évtizedekben folyamatosan növekszik majd,

2060 körül akár 190 százalékon tetőzhet.

Magyarország népességének vármegyék szerinti megoszlásában 2023 és 2070 között nagyobb mértékű átrendeződés nem valószínűsíthető. A legnagyobb mértékben, legalább 30 százalékkal Baranya, Somogy, Tolna, Békés és Zala vármegyében csökkenhet a lakosság száma. 25–30 százalék közötti visszaesés várható Bács-Kiskun, Heves, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyében. Budapesten (–6,3 százalék) lesz a legkisebb a népességfogyás a következő évtizedekben: a csökkenés mértéke egyedül a fővárosban lesz 10 százaléknál kisebb.

2023-ban a legalább 65 évesek népességen belüli részaránya 3 vármegyében (Somogy, Békés és Zala) meghaladja a 23 százalékot. A többi vármegyét fiatalabb korösszetétel jellemzi. A gyermekkorúak aránya 5 vármegyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest) 15 százalék feletti. Az idősek és a fiatalok vármegyén belüli arányát hosszú távon jelentős mértékben befolyásolja a várható élettartam, a termékenység és a vármegyék közötti vándorlás egyenlegének alakulása.

2070-re feltehetően valamennyi vármegyében emelkedik majd az idősek súlya:

legmagasabb arányuk Győr-Moson-Sopron (28 százalék) és Vas (29,5 százalék) vármegyében, valamint Budapesten (31,1 százalék) és Zalában (31,7 százalék) valószínűsíthető.

A gyermekkorúak aránya várhatóan Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz a legmagasabb (16–18 százalék) 2070-ben.