Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kihelyezik az őszi önkormányzati választások hirdetményeit az újbudai önkormányzat épületére 2019. augusztus 12-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

De miért kell nyáron tartani az önkormányzati választásokat?

Szinte biztos, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választás 2024-ben egy napon, mégpedig június 9-én lesz. Elmagyarázzuk, miért.

Brüsszeli sajtóértesülés szerint Jessika Roswall svéd EU-ügyi miniszter Roberta Metsola EU-parlamenti elnököt arról tájékoztatta levelében, hogy a következő európai parlamenti választások a tervek szerint 2024. június 6. és 9. között tartják.

Ez megfelel az 1976 óta érvényben lévő uniós választási törvénynek, ami június elejét írja elő, pontos időpont pedig azért nincs még, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni róla.

A magyar alaptörvény 35. cikke a tavaly júliusi, 11. módosítása alapján kimondja, "helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és

polgármesterek előző választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani".

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavaly júniusi Kormányinfón azzal érvelt, hogy a két választás összevonása az ellenzéknek is kedvező.

"Ha igaz, amit mondanak, hogy a kormányoldalon van az anyagi erőfölény, akkor egy kampány sokkal egyszerűbb, mint kettő. Praktikus megoldás, mindenki fel tud rá készülni, kiszámítható, előrelátható, a mandátumot nem rövidíti, az ország spórol vele, ez egy jó javaslat szerintem" - fogalmazott akkor.

A kancelláriaminiszter az egy héttel ezelőtti Kormányinfón az InfoRádió kérdésére azt mondta, nem lesz gond abból, ha júniusban valahol új polgármestert választanak, de a régi még hónapokig hivatalban marad.

"Még a magyar politikában sem váltott ki nagy vitákat, mindenki egyetértett vele, hogy praktikusabb lenne a két választás időpontját összekötni. Na most, ha összekötjük, akkor egyszer van egy 3 hónapos átmeneti idő, ezt alkotmányosan nem lehet máshogy megoldani, mert a létező megbízatást lerövidíteni nem lehet, csak úgy, hogy a polgármester addig hivatalban marad. Miután egy kormányváltás esetén ez mindig így van, másfél-két hónapig mindig el szokott tartani a kormányváltás időszaka, amíg a korábbi kormány egy ideig teljes hatáskörrel, majd a parlament megalakulását követően ügyvezető kormányként intézi az ügyeket. Én úgy gondolom, hogy a helyi magyar politikai kultúra bizonyára tart ott, hogy ezt ott is lehet rendezni, azokban az esetekben, amikor nem a hivatalban lévő polgármester kap bizalmat; és legyünk őszinték, az önkormányzati választáson nagyon nagy többségben a hivatalban lévő polgármestert szokták újraválasztani, az ettől való eltérés a kivétel. Úgy gondolom, ez a helyzet kezelhető, a jogszabályok pedig világosan kimondják, hogy ki, mit, mikortól tehet."

A magyar választási törvény szerint népszavazást és választást csak vasárnap lehet tartani, mindezekből adódóan szinte biztos, hogy az EP- és az önkormányzati választások 2024. június 9-én lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×