eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
kormányablak
Nyitókép: Facebook/Békés Megyei Kormányhivatal

Jöhet a kötelező nyári és a téli szünet a közigazgatásban is

Eddig csak a bíróságokon volt törvénykezési szünet, most az állami és onkormányzati hivatalokban is jöhet a nagy leállás.

Jelentős változás jön az államigazgatásban, ha az Országgyűlés elfogadja a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely az állami szervek és hivatalok teljes leállásával járó igazgatási szüneteket vezetne be – írja a hvg.hu.

Eddig a szabadságolások alatt is működnie kellett az államigazgatásnak, illetve tavaly decemberben, idén januárban volt egy hosszabb időszak, amikor majdnem ilyen nagy arányú leállást már kipróbált a kormányzat, mert rendkívüli igazgatási szünet volt a minisztériumoknál – ennek oka akkor a fűtési költségek, a rezsikiadások mérséklése volt.

A szerdán a parlament elé benyújtott törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Ez valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra egységesen vonatkozik – olvasható a javaslatban. A tervezet szerint az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak szabadságukat töltik, a kormányzati igazgatási szervek a feladataikat nem látják el, az ügyek szünetelnek és ügyfélfogadás sincs.

Az Index szerint teljes leállástól nem kell tartani, hiszen a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter elrendelheti az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti működését, és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét.

A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

Ami az önkormányzatokat illeti, a kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el:

  • a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete,
  • a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés,
  • a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében a vármegyei közgyűlés.

A kormány javaslata szerint 2023-ra csak téli igazgatási szünet rendelhető el, mégpedig úgy, hogy a szünet elrendeléséről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×