A KRESZ korábban nem nevesítette az elektromos rollereket, a mikromobilitási eszközök rendőrségi és bírósági jogalkalmazása ezért nehezen tudta kezelni a felmerülő problémákat. A mostani módosítás tehát elsősorban ebben tenne rendet – magyarázta Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar közbiztonsági tanszékének vezetője
A jelenlegi módosítási tervezet szerint az elektromos rollereket két külön kategóriába sorolnák, alapvetően teljesítmény, illetve elérhető maximális sebesség alapján. A kis teljesítményű eszközöket (25 km/óránál nem mehetnek gyorsabban) a kerékpárra, a nagyobb teljesítményűeket pedig a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályok szerint kellene használni – fejtette ki Major Róbert, aki szerint „ezzel nagyjából rend lenne a kérdésben”.
Ugyanakkor ez nem jelent garanciát arra, hogy az elektromos rollerezők a szabályokat be is tartják majd. Hiszen ma is vonatkozik szabályozás például a kerékpárokra, mégsem úgy használják a kerékpárosok a járművet, ahogy a KRESZ számukra előírja – tette hozzá a szakértő. Szerinte az elektromos rollerekre kialakított szabályozás viszont csak
akkor fog működni, ha az életszerű, vagyis betartása nem jelent majd aránytalan hátrányt az eszköz használójára.
A kis teljesítményű rollereknél ezért szükségtelen védőfelszerelést és vezetői engedélyt előírni – véli Major Róbert, mert szerinte ezt a baleseti statisztika, baleseti tapasztalat nem indokolja egyértelműen.
Érvelése szerint gyalogosokkal is történnek halálos balesetek, ahol ki lehet mondani, hogy ha az áldozat viselt volna fejvédőt, kisebb eséllyel következik be a végzetes tragédia, de még sincs előírva.
A nagy sebességű rollereknél viszont már indokolt ezek előírásra, a biztonságos közlekedés érdekében pedig
fontos lenne az infrastruktúrát is fejleszteni
– mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar közbiztonsági tanszékének vezetője.